A vírus a saját szaporodása érdekében beavatkozik a gazdaállat viselkedésébe.
Az NPV (nukleopolihedrovírus) egy olyan víruscsoport, amely kizárólag rovarokat, köztük is leginkább lepkéket, molyokat támad meg. Régóta ismert, hogy ezek közt van olyan, amelynek hatására a hernyók a növények csúcsára másznak, mielőtt elpusztulnának, ezzel segítik a vírus terjedését. Egy kínai–holland kutatócsoport nemrégiben a Molecular Ecology szakfolyóiratban számolt be arról a felfedezésről, amely feltárta, miként is éri el a vírus a saját maga számára kedvező viselkedésváltozást.(Hasonló viselkedést egyes gombák is képesek elérni az általuk megfertőzött rovarokkal, de a vírusok körében sem ismeretlen az efféle „tudatmódosítás”.)
A kérdéses vírus a gyapottok-bagolylepke hernyóját támadja meg, e hernyók mezőgazdasági kártevők, s emiatt is kutatják az ellenük való lehetséges biológiai védekezést. Az elméletek szerint a vírus valami módon a hernyók látását befolyásolhatja, emiatt a napfény irányába igyekeznek, s ezt ellenőrizték most a kutatók.
A hernyókat különböző magasságokban megvilágított kis terráriumokban tartották, ahol a tápnövényük is volt, és külön a vírussal fertőzött, valamint az egészséges hernyók viselkedését vizsgálták. Arra jutottak, hogy a fertőzött hernyók sokkal gyorsabban és magasabbra másztak a fény irányába, mint egészséges társaik, és attól függően, hogy mely szinten világították meg a kutatók a terráriumot, a fertőzött hernyók odamásztak és a fényforrással egy szinten pusztultak el. Az egészséges társaikkal összevetve a beteg hernyókat sokkal inkább vonzotta a fény.
A kísérletek következő lépéseként kioperálták a hernyók aprócska pontszemeit, s ezt követően – mivel a hernyó nem látta, merről jön a fény – már nem is követték a kihelyezett lámpákat a fertőzött állatok. Ez esetben a hernyók pusztulása idején se volt összefüggés a fény elhelyezésével.
Később a kutatók a vírus hatására megváltozó génkifejeződést is megvizsgálták, és több ezer génkülönbséget találtak az egészséges és a fertőzött hernyók közt. Ezekből hatról volt ismert, hogy a fényérzékeléssel függ össze, köztük kettő a retinán lévő, fényérzékelésért felelős opszin fehérjéket kódoló gén volt, melyek működése a fertőzött hernyókban intenzívebbé vált. Az egyelőre nem világos, hogy milyen molekuláris útvonal révén alakítja át a vírus e látásgének aktivitását.
Eddig ugyan kísérletileg még nem bizonyították, hogy valóban javítja a vírus terjedését, ha magasra másznak miatta a hernyók, csupán más, hasonló jellegű fertőzések alapján feltételezhető. Annyi azonban bizonyos, hogy a fiatalabb hernyók sokkal fogékonyabbak e vírusra, és ők előszeretettel tartózkodnak a növények felső részén, így elméletben ez előnyt jelenthet a fertőzés továbbadásában. A teljes folyamat feltárása a mezőgazdasági kártevő elleni védekezésben jelenthet előrelépést.
Kiemelt kép: wikimédia commons
Forrás: ng24.hu
