Vadmacskabiztos úthálózat segítené a fokozottan védett cirmos fennmaradását

0
264 megtekintés
Vadcirmos - Fotó: Demjén Tamás - MATE
Swing Szerelem Szulák
A gázolások és az orvvadászat veszélyezteti leginkább a vadmacskák fennmaradását egy hét európai országot érintő, új kutatás szerint, melyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatója is részt vett. A Biological Conservation szaklapban közzétett eredmények szerint a fokozottan védett faj túlélésének zálogát a közúthálózat vadmacskabiztossá tétele jelenthetné.

A vadmacskák hosszútávú védelme és fennmaradása érdekében kulcsfontosságú, hogy megértsük, mi befolyásolja túlélésüket és melyek azok a fő veszélyforrások, amelyek elhullásukat okozzák. A folyamatok megértése érdekében az EUROWILDCAT projekt keretében hét európai országból 211 rádióadóval nyomon követett vadmacska adatait gyűjtöttük össze, és megvizsgáltuk, hogy az emberi és környezeti zavaró tényezők milyen mértékben hatnak az állatok túlélésére. Az elemzéshez szükséges magyar rádiótelemetriás adatokat a jogelőd Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzett kutatások szolgáltatták” – avat be az átfogó európai felmérés részleteibe Dr. Biró Zsolt, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének egyetemi docense.

Az eredmények azt mutatják, hogy a vadmacskák elhullása elsősorban emberi okokra vezethető vissza, a leggyakoribb veszélyeztető tényezők ugyanis az elütések (57 %) és az orvvadászat (22 %) voltak.

A kutatók azt is megállapították, hogy az elhullásokat elsősorban az úthálózat fejlődése és sűrűsödése növeli erőteljesen.

Európai vadmacska (Felis silvestris silvestris) – Kép: wikimedia.org

Azt tapasztaltuk, hogy ha a vadmacskák mozgáskörzetén belül négyzetkilométerenként 1 kilométerrel nőtt a nagyforgalmú autópályák és főutak sűrűsége, akkor az ütközések okozta elhullás valószínűsége kilencszeresére nőtt.

A faj megőrzése érdekében tehát egy kritikus szint alatt kellene tartani az úthálózatot az érintett területeken, vagy ha ez nem lehetséges, akkor vadmacskabiztos kerítéseket és vadátjárókat kellene kiépíteni” – tette hozzá a kutató.

A későbbi vizsgálatokban arra keresik majd a választ, hogy a nagy- és kisforgalmú utak hogyan befolyásolják a vadmacskák előfordulását, mozgási aktivitását és élőhely-használatát a különböző régiókban.

Sajtóközlemény – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE)

Kapcsolódó:

Vadmacska-kölyköt mentett a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Budakeszi Vadaspark

Kamerák segítségével vizsgálják a vadmacskákat

A vadmacskák védelmében indít programot a Budakeszi Vadaspark

Három vadmacska garázdálkodhat szabadon a Bükki Nemzeti Parkban