A vadmacska az egyik legtitokzatosabb vadtappancsos hazánkban. A lopakodás nagymesterét csak nagyon nehezen lehet meglátni, nem hogy lefotózni, hiszen félénk, óvatos állat, kerüli a településeket és az ember által bolygatott, háborított helyeket. Időnként azonban a jobbnál is jobban sikerül valami, mint most a Kis-Balatonnál, ahol is töltésen vadászgatott egy fiatal példány, aki ugyan gyanakodott egy kicsit, hogy épp meglesik, de szerencsére inkább élvezte tovább a napsütést, így remek sorozatot lehetett róla készíteni.
A remek felvételeket Miklós Marianna, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársa készítette és a Kis-Balaton közösségi oldalán osztotta meg a nagyérdeművel.
Mint írják, vadmacskát látni kivételes dolog, vadászó példányt talán még ritkább. A képeken látható fiatal egyedet a Kis-Balatonon, a töltés szélén vették észre. A kezdeti gyanút leküzdve meglapult, élvezte a napsugarakat, majd a nádasba repülő énekesmadarak keltette zajra, vadászösztönét követve utánuk ugrott.
A vadmacska (Felis silvestris) fokozottan védett emlősfajunk. Szereti az olyan élőhelyeket, ahol sűrű a növényzet, ahol jól el tud bújni, de a vadászat miatt fontos számára a nyílt terület megléte is. Fő táplálékai közé tartóznak a kisemlősök, főleg a rágcsálók, de megeszi a nagyobb rovarokat, kétéltűeket, időnként a madarakat és halakat, valamint dögöt is szokott fogyasztani. Leginkább éjszakai állat, nappal ritkán lehet megfigyelni. Lakóhelyéül faodvakat, sziklaüreget, farakásokat, róka kotorékokat szokott használni. A vadmacskák leginkább magányosan élnek, a szaporodási időszakukban (pacsmagolás) keresik fel a nőstényeket.
