Rajzanak a nagy szarvasbogarak

0
808 megtekintés
Swing Szerelem Szulák

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kardoskúti Tájegységében a napokban nagy szarvasbogarak rajzását figyeltük meg.

Európa legnagyobb bogárfajának jellegzetessége a 3-10 cm-esre nőtt hímek hatalmas, vörösesbarna, agancsszerű rágója, amely csaknem olyan hosszú, mint a fej és az előtor együttesen. A nőstények 2,5 -5 cm hosszúak, rágójuk normál méretű, elülső lábszáruk azonban szélesebb és erőteljesebb, mint a hímeké.

A nagy szarvasbogár erdősült területeken, elsősorban tölgyesekben, kötött talajú, fás legelőkön, fás pusztákon él, de parkokban, arborétumokban is megtalálható. Az Alföldön a folyómenti tölgy-kőris-szil ligeterdő maradványfoltjaiban helyenként gyakori, a Tiszántúl más részein azonban nagyon szórványos.

A nőstény a párzás után a lárvák fejlődéséhez alkalmas helyen – elhalt, vagy beteg tölgyfák, korhadó tuskók közelében 30-50 cm mélyre beássa magát, s ott lerakja petéit. A lárvák eleinte hajszálgyökerekkel, később elhalt gyökerekkel táplálkoznak. Fejlődésük általában öt év, de enyhébb telű területeken három év is lehet, táplálékhiány esetén viszont akár hat évre is kitolódhat. Lárváik a talajban rendszerint júniusban bábozódnak, a tél folyamán kifejlett rovarrá, azaz imágóvá alakulnak, de csak a következő év májusában, vagy júniusában bújnak elő a talajból. Nappal a lombkorona-szintben tartózkodnak, a fák sérüléseiből kifolyó nedvet nyalogatják. Főként alkonyatkor repülnek, jellegzetes zúgó repülésssel keresik fel párjukat. Felszín felett a hímek csak rövid ideig, 4-5 hétig élnek, a párosodás után hamarosan elpusztulnak. A nőstények a peterakást követően már nem jönnek fel a felszínre.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kardoskúti Tájegységén a napokban egy szántóföldi környezetben található fás tanyatelken, öreg kőrisfa törzsén figyeltünk meg nőstényekért vetélkedő, hím nagy szarvasbogarakat.

Forrás: Körös Maros Nemzeti Park

Fotók: Őze Péter/ Körös Maros Nemzeti Park