Mikortól számítanak a kutyák felnőtteknek?

0
475 megtekintés
Swing Szerelem Szulák

Általában egy évesnél idősebb kutyákat szoktunk felnőttként emlegetni, és a kutyák viselkedését is eddig főként első életévüket betöltött egyedeken vizsgálták a kutatók. Ezeket a kutyákat felnőttként kezelik, holott a szakirodalomban arról nincs adat, hogy a kutyáknál pontosan mikor fejeződnek be az agy érési folyamatai, vagyis hogy pontosan mikor is tekinthetjük őket felnőtteknek.

A felnőtté válás kapcsán sokszor nem is az idegrendszer érési folyamata az első ami az eszünkbe jut, hanem az, hogy mikorra éri el a kifejlett felnőtt méretét egy-egy kutya. Ugyanakkor arról sincsen pontos adat, hogy az egyes fajták között milyen különbségek lehetnek a fejlődési ütemben a nagy morfológiai variabilitás miatt (pl. méret, izom- és koponyavastagság). Csak képzeljünk magunk elé egy yorkit, illetve egy német dogot. Vajon ugyanannyi időre van szükség, hogy teljesen kifejlődjön az idegrendszerük? Vajon biztosan az egy év az a bizonyos korhatár amikor felnőttként tekinthetünk a kedvencünkre? Az ELTE Etológia Tanszék kutatói a jelen tanulmányban erre keresték a választ a kutya alvásának megfigyelésével.

A kutatók egy embereknél már jól bevált módszert, az alvásvizsgálatot hívták segítségül a kérdéseik megválaszolására. “Alvásvizsgálatot végeztünk, mivel így az agy érési folyamatai jól nyomonkövethetők, így megtudhatjuk azt is, hogy az egyes alvásparaméterek mikor stabilizálódnak, jelezve azt, hogy egy kutya idegrendszere teljesen kifejlődött” — magyarázza Reicher Vivien, a tanulmány egyik első szerzője.

“Az emlősök korai életszakaszában az alvásuk jelentős részét az ‘álmodós’ alvásfázis, az úgynevezett  REM alvás teszi ki. A REM fázisnak jelentős szerepe van az idegrendszer kialakításában és a nap folyamán átélt élmények feldolgozásában, a tanulásban is kiemelt szerepe van.”

A későbbi fejlődésben a lassú hullámú aktivitás kap fontosabb szerepet, amely a mélyalváshoz köthető. Emberek esetében serdülőkorban a lassú hullámú aktivitás csökkenése tükrözi azt az érési folyamatot az idegrendszerben, amikor a kevésbé használt idegsejtek közötti kapcsolatok elvesznek, így az agy megválik a felesleges összeköttetésektől, ezáltal hatékonyabb működésre lesz képes. Az agy ilyenkor “szelektál”, kidobja a számára nem releváns információkat, összeköttetéseket.

“A kutyák (természetesen a gazdával együtt) szívesen alszanak az alváslaborban egy délutáni szundi erejéig. Megengedik, hogy tappancsokat ragasszunk a fejbőrükre; ez egy teljesen fájdalommentes eljárás, melyet kisgyerekeknél is alkalmaznak. Így tudtuk megvizsgálni a 2-14 hónapos korú kutyák alvási paramétereit” – teszi hozzá Dr. Bunford Nóra, a kutatás másik első szerzője.

A kutatás eredményei jelentős mértékben összecsengnek az embereken mért adatokkal. Reicher Vivien az eredményeket ismertetve elmondta, hogy a 2-3 hónapos korú kutyák sok időt töltöttek a REM alvásfázisban. A kor előrehaladtával folyamatosan csökkent a REM alvásban töltött idő, egészen 6 hónapos korig, mely után a REM-ben töltött idő már nem változott. “Elgondolkodtató, hogy a fiatal kölykök épp a REM alvásban töltötték az alvásuk jelentős részét, amikor a kölyökkutya talán a legtöbb új dologgal találkozik az életében és a legintenzívebben tanulja a környezete működését” – elmélkedik Csibra Barbara a kutatás egyik szerzője. “Lehetséges hogy ez az intenzív tanulás neurális szinten is megjelenik, hiszen a tanulásért, információk feldolgozásért is részben a REM fázis felel.”

“Érdekes eredményünk, hogy a mélyalvásban töltött idő nem változott, pedig a korábbi emlős alvásvizsgálatok alapján azt vártuk, hogy az idősebb kutyák kevesebb időt fognak mélyalvásban tölteni.” – teszi hozzá Dr. Vargáné Kis Anna, a cikk egyik szerzője.

“Viszont ahogyan vártuk, a kutyáknál is csökken 8-14 hónapos kor között az egyedfejlődés előrehaladtával a lassú hullámú aktivitás, mely embereknél serdülőkorban, kutyáknál 8 hónap körül következik be. Mérethatást is találtunk; a nagyobb testű kutyáknál kevesebb lassú hullámú aktivitást figyeltünk meg, mint a kistestű fajtáknál.”

Ezek alapján arra következtethetünk, hogy a várható testméret is befolyásolhatja azt, hogy mikor tekinthetünk felnőttnek egy kutyát, feltehetően nem ugyanakkor éri el a fejlettségét egy yorki és egy német dog.

“Az eredmények azt mutatják, hogy az alvási paraméterek vizsgálata hatékony módszer a kutyák agyi érési folyamatainak megismerésére, illetve a fajták közötti eltérések kimutatására” – értékel Dr. Gácsi Márta, a tanulmány vezető kutatója.

“Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk arról, hogyan is változik az alvás az életkorral és milyen tényezők hatnak a fejlődési ütemre, további kutatásokra van szükség. Annyi már bizonyos, hogy a legtöbb esetben a kutyaagy érési folyamatai még nem zárulnak le  egy éves korra.”

A kutatás alapján megnyugvást találhatnak azok a kutyatartók is, akiknek már bőven elmúlt egy éves a kutyájuk, azonban az “felnőtté válás” jeleit még nem tapasztalják: ne keseredjenek el, még van remény! 🙂

Reicher Vivien, Bunford Nóra, Kis Anna, Cecília Carreiro, Csibra Barbara, Lorraine Kratz és Gácsi Márta Developmental features of sleep electrophysiology in family dogs című publikációja a Scientific Reports folyóiratban jelent meg.

etologia.elte.hu

Képek: pixabay