Kisebbek lettek az elmúlt húsz évben az északi simabálnák

0
119 megtekintés
Swing Szerelem Szulák

Egy kutatás szerint átlagosan egy méterrel kisebbek lettek az északi simabálnák, mint húsz éve, ami aggasztó a faj fennmaradásának szempontjából.

A Current Biology csütörtöki számában megjelent drónos és légi felvételekkel alátámasztott tanulmány szerint a veszélyeztetett fajok közé tartozó északi sima bálnák (Eubalaena glacialis) fiatal generációja már nem olyan hosszú, mint a húsz évvel ezelőtti példányok. A kutatók szerint ezért az ember a felelős, ugyanis a halászat, a hajókkal való ütközés, valamint a bálnák táplálékforrásának klímaváltozás miatti északabbra költözése együttesen váltja ki ezt a hatást, amely a méretük csökkenésében is jelentkezik.

Egy faj méretének csökkenése súlyos következmény, hiszen az a faj túlélését fenyegeti, mivel a bálnáknak kevés utódja születik. A kutatók szerint a bálnák nem fejlődnek elég nagyra ahhoz, hogy gondozni tudják a borjakat, vagy akárcsak vemhesek legyenek.

Az északi simabálnák átlagos hossza 14 méter, de a jelenlegi fiatal generáció csak 13 méteres. A tanulmány szerint nem arról van szó, hogy egyszerűen kisebbek lettek a bálnák: ez egy pszichológiai probléma fizikai megjelenése.

Mint Regina Asmutis-Silvia, az észak-amerikai bálna- és delfinvédelemmel foglalkozó intézet igazgatója érzékeltette: ez az állapot olyan, mint “a mellkasi fájdalom a szívinfarktus előtt”. A kutatásban részt nem vevő szakember hozzátette: amennyiben ezt figyelmen kívül hagyják, az elkerülhetetlenül tragédiához vezet, míg ha kezelik, azzal szó szerint életet mentenek, azaz ebben az esetben egy egész fajt.

Mindössze 356 északi simabálna maradt a Földön. 2010-ben még 500 példány élt. Mint Amy Knowlton, a tanulmány társszerzője rámutatott: a faj populációja egyre csökken.

Korábban a tudósok csak a bálnák pusztulására koncentráltak, mostanra azonban rájöttek, hogy az élő példányokat érintő probléma tovább csökkentheti a populációt. A legégetőbb gond a bálnák belegabalyodása a halászhálókba. A bálnák több mint 83 százaléka életében legalább egyszer beletekeredik egy ilyen hálóba, de olyan példány is akad, amely nyolcszor. Ha a háló nem is okozza a halálukat, a szaporodási képességükre hatással van – hangsúlyozta Knowlton.

A hajókkal való ütközés egy másik probléma. Mind a hálókkal, mind a hajókkal való ütközésekkel kapcsolatos problémákat törvényi szabályozással kezelték a bálnák néhány megszokott élőhelyén. Knowlton szerint azonban 2010 óta az éghajlatváltozás miatt a tengeri emlősök által fogyasztott plankton északra és keletre, a törvényi szabályozás nélküli területekre vándorolt, s ezzel a bálnákat érő balesetek száma is megnövekedett. A táplálkozóhelyek eltolódása további fizikai megpróbáltatást jelentett az északi simabálnák számára, amelyek már így is soványak voltak déli rokonaikhoz képest.

MTI

Képek: wikipédia