A kék vércsék költési szezonja nemrég ért véget. A költőterületek eredményei nagy szórást mutatnak, van, ahol soha ilyen korán nem költöttek a madarak, máshol még augusztus elején is voltak kis fiókás fészekajak.
A rendkívüli aszály a Dunától keletre meglátszott a szaporulaton. Július végére annyira kiégtek a táplálkozó területek, hogy a szülőmadarak számára komoly kihívást jelentett a fiókák táplálása. A jászsági mintaterületen átlagos volt a költési siker, de a korábbi évhez képest érezhetően soványabban repültek ki a fiatalok. Sokat közülük eléhezve, elpusztulva találtak meg az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) munkatársai egy-két héttel később.
Vélhetően a szárazság következtében fellépő táplálékhiány okozta azt is, hogy a kóborlási időszak hamar kezdetét vette. A Jászságban színes gyűrűvel jelölt fiatalok kerültek meg augusztus elején Dániában és Lengyelországban, de az elmúlt hetekben Finnországból is rekord mennyiségű kék vércséről szóltak a híradások.
A „csapatosan elkövetett” nagy léptékű több ezer kilométeres mozgások nem idegenek a kék vércséktől. A vonulás előtti őszi gyülekezés alatt és a telelőterületen is gyakran látható volt ezt a műholdas jeladót viselő példányoktól. Az őszi gyülekezés során hazánkban az 1000-2000 példányt számláló éjszakázóhelyek már jelentősnek számítanak. Mint arról már számos fórumon hírt adtak Angolában az MME munkatársai 2019-ben elsőként tárták fel a világ legnagyobb kékvércse gyülekező helyét.
„Ez nem egyszerűen egy nagy gyülekező, ez a kék vércsék olyan rendszeres találkozóhelye, melyen a világállomány nagy része fizikailag is találkozik, ezért nagyon sebezhetővé teszi a teljes világállományt”– nyilatkozta Palatitz Péter, az MME munkatársa még 2019-ben. Később be is bizonyosodott; ezrével ejtik el a madarakat a helyi lakosok, hogy fehérjében szegény étrendjüket kiegészítsék. A piacon négy vércsét adnak egy tyúkért. „Nem szabad rájuk ezért haragudnunk, nekik ez nem természetvédelmi, hanem megélhetési kérdés. Hiszem, hogy ha alternatívát kínálunk számukra, akkor sok ezer vércsét meg tudunk menteni” – számol be a tervekről az MME munkatársa.
A hihetetlen természeti jelenség védelmét az MME Kékvércse-védelmi Munkacsoportja azóta elsődleges fontosságúként kezeli és nemzetközi kampányt indított a védelem megalapozására. 2022 telén kormányközi megállapodás született a két ország között a közös fellépés ügyében. Első lépésként májusban létrejött egy angolai-magyar szakértői csoport, mely még idén kidolgozza a kék vércse telelőállományának természetvédelmi kezelési tervét. A konkrét intézkedések között szerepel egy „kotlós tyúk adomány program”, a helyi ökoturizmus felvirágoztatására pedig nemzetközi média kampányt is indítanak.
A szervezet azon magyar cégek jelentkezését várja, melyek akár tárgyi vagy anyagi segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy a védelmi program részeként Angolában is folytatni tudják a hazánkban két évtizede töretlen sikerrel folytatott kékvércse-védelmi programot. További részletek: ITT
MME
