A kutyaszemélyiség és a rangsorban elfoglalt hely összefüggését vizsgálták az ELTE Etológia Tanszékén

0
271 megtekintés
Fotó: Unsplash
Swing Szerelem Szulák
Az extravertáltabb, megbízhatóbb és nyitottabb kutyák általában magasabb helyet foglalnak el a rangsorban, míg a barátságosabb kutyák alacsonyabb rangúak. Emellett a többkutyás háztartásokban jellemzően az idősebb kutyák a dominánsak – derül ki az ELTE Etológia Tanszék legújabb kutatásából.

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói a társállatként tartott kutyák otthoni hierarchia viszonyait vizsgálták. Az eredmények alapján az extravertáltabb, megbízhatóbb és nyitottabb kutyák általában magasabb helyet foglalnak el a rangsorban, míg a barátságosság negatív összefüggést mutatott a dominancia pontszámmal. Ezt a pontszámot olyan, a gazda által megfigyelt viselkedések és interakciók alapján számolták, melyek összefüggésbe hozhatók a rangsorban elfoglalt hellyel.

Érdekes még emellett az életkor hatása. A kutatók a korábbi vizsgálataikhoz hasonló eredményre jutottak, miszerint az idősebb kutyák nagyobb eséllyel dominánsak. „Tudjuk, hogy a személyiség fokozatosan változhat az életkorral, ezért ellenőriztük, hogy az eredményeink az életkortól függetlenül is megállják-e a helyüket. Azt találtuk, hogy a nyíltságra és nyitottságra az életkor negatívan hat, azaz pont fordított az összefüggés, mint ezen személyiségjegyek és a dominancia között. A barátságosság az életkorral és a dominancia pontszámmal azonos irányú összefüggésben állt.

Az idősebb kutyák kevésbé barátságosak, a barátságos kutyák alacsonyabb rangúak”

Fotó: Pixabay

– mondta Vékony Kata, a cikk első szerzője. A kutatók azt is megnézték, hogy a gazda véleménye a kutyái rangsorban elfoglalt helyéről mennyire egyezik meg a szociális viselkedések alapján számolt pontszámmal. Ehhez a kérdőívben a gazda véleményét kérdezték, miszerint az adott kutya a domináns-e. Azt találták, hogy szignifikáns korreláció van a gazda véleménye és az általunk számított pontszám között, azaz a gazdák viszonylag jól meg tudják figyelni a kutyáik közötti hierarchiát.

„Vizsgálatunk alátámasztotta azt a feltételezést, miszerint a kutya személyiségjegyei között nincs meghatározó szerepe egy különálló „dominancia” tulajdonságnak.

A személyiségjegyek kialakításában számos nem versenyhelyzeten alapuló tulajdonság is részt vesz a kutya esetében. Ugyanakkor az emberrel a családban együtt élő kutyák személyisége komplex kapcsolatban van a csoportban kialakuló hierarchiával és az egyes kutyák abban elfoglalt helyével. További vizsgálatokat érdemel annak kiderítése, hogy a személyiségjegyek és a rangsorban elfoglalt pozíció között milyen oksági kapcsolatok lehetnek” – mondta Pongrácz Péter, a kutatócsoport vezetője.

Fotó: Flickr

Egy nagyszabású, úgynevezett Canine Big Five személyiségjegyeket vizsgáló kérdőíves kutatásban összesen 1082 kitöltést dolgoztak fel a kutatók. A kérdőíves kutatás egyetlen feltétele volt, hogy a családokban egynél több, egyévesnél idősebb kutya éljen együtt. A Canine Big Five személyiséget vizsgáló kérdőív öt személyiségjegyet vizsgál, ezek az Nyíltság/Energikusság, Barátságosság/Kedvesség, Megbízhatóság, Neuroticizmus/Zaklatottság és a Nyitottság/Intelligencia (a személyiségjegyek leírása a projekt honlapján az „Eredmények” menüjében részletesen látható). Ebből az öt személyiségjegyből négy mutatott szignifikáns összefüggést a kutyák közötti interakciókból számolt ún. „dominancia pontszámmal”, ami az egyes kutyák otthoni rangsorban elfoglalt helyét jelzi.

A dominanciáról etológus szemmel

Fotó: Unsplash

A dominancia, rangsor, hierarchia fogalmak definíciója, illetve használata az utóbbi évtizedekben sokszor heves vitákat kavart nemcsak a kutyatartók és kiképzők, hanem a viselkedéskutatók körében is. Eme kifejezések természetesen leginkább az együtt élő kutyák csoportját kívülről megfigyelő ember számára fontosak – azaz amikor a látható jelenségből szeretnénk következtetni a folyamatot működtető hatásokra. Ugyanakkor az egyes kutyák közötti interakciók hajtóereje jóval egyszerűbb komponensekből áll: erőviszonyok, motiváció, illetve a korábbi tapasztalatokból történő tanulás. A kérdés tehát az, hogy van-e létjogosultsága az egyesek szerint pusztán a megfigyelő dolgát egyszerűsítő, de a tényleges történéseket feltáratlanul hagyó fogalmak használatának?

A helyzetet nehezíti, hogy a dominancia szó például mást jelent az etológiában, mást a humán-pszichológiában és szociológiában, és igazából kicsit mást a köznyelvben is.

Míg emberek esetén a „dominancia” személyiségjegyként is felfogható, az etológiában kizárólag szociális kapcsolatok minőségjelzőjeként helyes a használata.

Fotó: Flickr

„Etológusként az értelmezésünk szerint a dominancia nem tartozik az egyed személyiségjegyei közé, viszont az joggal feltételezhető, hogy a viselkedést nagyban befolyásoló személyiség a kutya-kutya interakciók lezajlására, kimenetelére – azaz a dominanciára is hatni fog. Tágabb értelemben pedig a csoport tagjainak személyiségjegyei, illetve az ezek közötti különbségek bizonyosan hatással vannak a páros interakciók által felépített rangsorra és az egyes kutyák ebben elfoglalt helyére. Jelen vizsgálatunkat ezekre a feltételezésekre alapoztuk” – mondta Vékony Kata, a tanulmány első szerzője.

elte.hu