A sárga billegető hazánkban a gyakoribb énekesmadarak közé tartozik, mivel kötődik az üde, nedves rétekhez és mocsaras területekhez. Erre a Kis-Sárrét területe kiválóan alkalmas – írja a Körös-Maros Nemzeti Park.
Mint írják, a sárga billegetőnek Európa, Ázsia, Észak–Afrika valamint Észak-Amerika (Alaszka) tájain több alfaja is fészkel. Hazánkban a törzsalak költ, de vonuláskor előfordul az északi, valamint a déli alfaj is.
A mintegy 17 cm hosszú madár feje hamvas szürke, szemsávja fehér, a háta olajzöld, alsóteste élénk sárga színű. Fészkeléskor előnyben részesíti az időszakos vízborítású területeket, a zsombékosokat, sás- és mocsárréteket. A Kis-Sárrét különösen gazdag az ilyen típusú élőhelyekben, amihez hozzájárulnak a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság utóbbi években megvalósított vizes élőhely-rekunstrukciói is.
Idén az elmúlt évekhez képest több sárga billegetőt figyeltek meg a vonulási időszakban, illetve most, a költési szezon kezdetén is. Ennek fő oka minden bizonnyal a kissé csapadékosabb időjárás. A legtöbb példány Simotán, Kisgyantén és Kisvátyonban került szem elé.
A sárga billegető évente egy-két alkalommal költ, a fészek a különféle mocsárréti növényzetbe épül, ahová 5-6 tojást rak, melyekből 12-13 nap múlva kelnek ki a fiókák. Tápláléka rendkívüli változatos, szerepelnek benne repülő rovarok, valamint különféle hernyók, sáskák és bogarak is. Gyakran a legelő juhokat és szarvasmarhákat követi, a felzavart zsákmány elejtése céljából.
A sárga billegető március végén, április elején érkezik, ősszel pedig szeptember végén, október elején távozik a trópusi Afrikába. A faj védelme szempontjából fontos a nedves rétek fenntartása és a kaszálások megfelelő időzítése.