Előbújtak a medvék csütörtökön a Szegedi Vadasparkban, és bár szikrázó napsütés fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba. Azóta mondjuk havazik, de nem kell elveszni a részletekben. Cserébe Dönci, a Debreceni Állatkert medvéje az orrát sem dugta ki, lehet neki lesz inkább igaza.
A Szegedi Vadasparkban 2015 óta gondoznak barna medvéket (Ursus arctos). Hagyomány, hogy február 2-án medvelest szerveznek.
Csütörtök reggel a gondozók kicsit aggódtak, mert a vadaspark két medvéje, Mici és Ursula bevackolták magukat a medveház sarkába, és aludtak, nem tűnt úgy, mintha előbújnának.
Délelőtt azonban kimásztak a kifutóba, ahol lekváros kenyér, madarin, alma, körte, szőlő és hal várta az állatokat. A napsütés ellenére a két nőstény nem ijedt meg az árnyékától, enni kezdtek. A legjobban – a hal mellett – a gyümölcsök ízlettek nekik, amiből a gondozók a tél feliratot rakták ki.
Így csakhamar a két medve meg is ette a telet.
A nagyerdei medve, Dönci nem így vélekedett a télről
Hiába várták a Debreceni állatkertben, hogy Dönci előbújjon, az orrát sem dugta ki a vackából, részéről marad a tél, csemegék ide vagy oda.
„idős hölgyünk azonban a kezdetben borús idő és a bőséges ünnepi reggeli ellenére úgy döntött, inkább ki sem merészkedik barlangjából. Ráadásul rövidesen a nap is kisütött, így ha ezúttal is megbízunk meteorológiai képességeiben, hosszú télre készülhetünk.
– írja az Állatkert.
A világ sok kultúrájára jellemző volt, hogy állatok viselkedéséből próbáltak az időjárás alakulására következtetni. Ezek az állatjóslások a szájhagyomány útján terjedtek, és sokszor valós tapasztalatokra épültek. A tavaszkezdő napként is emlegetett február másodikához, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez két különböző, állatokhoz kapcsolódó időjárás-előrejelző népi bölcsesség is kötődik.
Az egyik szerint,
„Gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy süssön a nap”.
Ugyanis, ha ezen a napon szép, enyhe idő van, akkor még sokáig elhúzódik a tél.
Ugyanezen következtetésre jutottak azok is, akik barna medvékhez kötötték megfigyelésüket.
„Ha meglátja árnyékát, azaz süt a nap, akkor visszabújik, mert még hosszú, kemény tél áll előttünk. Ha azonban odakint csikorgó hideggel szembesül, érzi, vagy talán tudja, hogy hamarosan tavaszodni kezd.”
Ez a hiedelem erdélyi eredetű, de francia hagyománya is van, Magyarországon viszont Jókai Mór: Az új földesúr című regényében jelent meg először.
A barna medvék – szemben a mókusfélék közé tartozó mormotákkal, melyeket a vadaspark szomszédos kifutójában gondoznak – valójában a természetben nem alszanak téli álmot, csak rövidebb-hosszabb pihenőt tartanak földbe vájt üregekben, esetleg barlangokban. Ilyenkor anyagcseréjük és szívverésük is lelassul. Időnként azonban – általában enyhébb, napsütéses időben – kibújnak rejtekükből és fogyasztanak némi táplálékot, így alakulhatott ki a velük kapcsolatos népi időjárás-előrejelzés.
MTI, zoodebrecen.hu, zooszeged.hu,
