A hazai kertekben májusban pompázó, nagytermetű nemesített nőszirmokat mindenki jól ismeri. Hazánkban nyolc vadon élő nősziromfaj fordul elő, közülük hat a Kiskunságban is él – olvasható a nemzeti park honlapján, ahol már lelkesen virágoznak mindenütt, egy kis színt víve ebbe a furcsa, változékony tavaszba.
Az élénksárga mocsári nőszirom mocsárréteken, mocsarakban, magassásosokban tenyészik, a szibériai nőszirom lépréteken, míg a nála ritkább fátyolos nőszirom láprétek és enyhén szikes rétek száraz gyepek felé mutató szegélyében. Évelő nyílt homokpusztagyepjeinkben a homoki nőszirommal, zártabb homoki gyepjeinken, száraz tölgyesekben a tarka nőszirommal, míg löszpusztagyepeinken az apró nőszirommal találkozhatunk.
A 20 Ft-os érménken is szereplő magyar nőszirom a Duna-Tisza közén nem él, csak Észak-Magyarországon, míg a pázsitos nőszirom szintén csak domb- és hegyvidékeinken fordul elő. A nyolc hazai faj közül mindössze a mocsári nőszirom nem védett, míg a magyar nőszirom fokozottan védett.
Mind közül a legkisebb az áprilisban virágzó, mindössze 10-15 cm magas apró nőszirom (Iris pumila). Virágai leggyakrabban lilák vagy sárgák, de fehér, világoskék, barnásvörös vagy vajszínű is lehetnek.
1–2 cm széles, lapos levelei középtájon kissé kiszélesedők, gyakran erősen íveltek, sűrűn erezettek. Alacsony szárán a magános virág szinte földön ülőnek tűnik. A lepel csöve 3–5-szörösen hosszabb, mint a magház. Ún. „szakállas” nősziromfaj. Termése háromrekeszű, hosszúkás tok.
Az apró nőszirom a Kiskunságban elsősorban a szikes pusztáinkba ékelődő löszös magaslatok szegélyében fordul elő (többek között Tiszaalpár, Pusztaszer, Fülöpszállás közelében, Apaj és Tass külterületén), de nem szikesekhez kötődő löszgyepekben is számos szép populációja virágzik a fajnak Kunpeszér, Érsekhalma-Nemesnádudvar, Baja, Röszke térségében.
A nőszirmok gyökerét az ókorban gyógyszerként (köhögés, hasfájás, kígyó- és skorpiómarás ellen), és szépítőszerként, a mai pirosítók előszeleként alkalmazták: a benne lévő kalcium-oxalát tűkristályok izgatták a bőrt, ami így kipirosodott. A viktoriánus korban a nősziromport az édességeknek kölcsönzött aromájáért kedvelték, illetve gyógyászati alkalmazásai is voltak. Napjainkban főként kozmetikai összetevőként használják a kék v. kerti nőszirom (Iris germanica) szárított gyökérének őrleményét: parfümök aromájának és színének a rögzítésére alkalmas, továbbá illatosító púderek, és – gyengéd fogfehérítőként – fogkrémek összetevője lehet.
