Minden korábbi évet meghaladó számú mentett állat került be 2021-ben a Fővárosi Állat és Növénykert vadállatmentő központjába. Az állatkert munkatársai 2624 emberi segítségre szoruló vadállatról gondoskodtak, a madaraktól a kisemlősökön át a foltos szalamandrákig.
A természetvédelem, és ezen keresztül a biológiai sokféleség védelme napjaink korszerű, akkreditált állatkertjeinek egyik fontos feladata, küldetése. Így van ez a budapesti állatkertben is. Az intézmény kiterjedt természetvédelmi tevékenységének azonban van egy olyan területe is, amellyel világviszonylatban aránylag kevés állatkert foglalkozik. Ez az adott országban, a mi esetünkben Magyarországon őshonos, vadon élő, védett vagy fokozottan védett állatfajok segítségre szoruló egyedeinek mentése.
Mérgezett sasok, törött szárnyú gólyák, fészekből kiesett énekesmadarak, telelésben megzavart denevérek, elárvult kismókusok és sok más állat akadnak a védenceik között. A sérült, beteg állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat pedig felnevelik. A cél mindig az, hogy az állatok a rehabilitáció végére ismét tudjanak magukról emberi segítség nélkül gondoskodni, s ha ezt sikerül elérni, akkor vissza is engedik őket természetes élőhelyükre.
Az elmúlt években a mentett állatok száma évről évre kétezer körül volt, a rekord pedig mindeddig a 2020-as évhez kapcsolódott, akkor ugyanis 2201 mentett állat kapott segítséget. 2021-ben azonban még ennél is több segítségre szoruló állat kapott második esélyt: összesen 120 faj 2624 egyede, köztük 90 féle madár, 19 féle emlős, továbbá 11 féle hüllő és kétéltű is. A madarak közül fekete rigóból és széncinegéből volt a legtöbb, mindkét fajból 181-181 egyed került be a mentőközpontba, a ragadozó madarak közül pedig a vörös vércséve volt a leggyakoribb, hiszen e faj 48 egyedéről sikerült gondoskodni. A leggyakrabban bekerülő emlősfaj a sün volt, 583 mentett egyeddel, de a mentett denevérek is majdnem ennyien, 539-en voltak, 11 különböző fajból.
A mentett állatok számának növekedése azt is jelenti, hogy egyre többen tartják fontosnak, hogy a bajba került állatoknak segítséget nyújtsanak. Hiszen ezeknek az állatoknak egy jelentős részét jószándékú magánszemélyek találják meg és viszik be természetvédelmi mentőközpontba. A másik részük pedig , elsősorban a nemzeti parkoktól érkezik, hiszen a területükön bajba került állatok rehabilitációjára legtöbbször itt van megfelelő lehetőség.
Forrás: zoobudapest
Kiemelt kép: zoobudapest
