A kutatók 650 szóba jöhető faj 2800 egyedét vizsgálták meg tüzetesen.
A Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum szakembere, Alma Solis mesélte, hogy a rovarászok körében többször felmerült a kérdés, hogy melyik a legkisebb lepke, de senki se tudta a választ. A kutató azonban egy nemzetközi csapat munkatársaival megkereste – igaz ez több évi munkájukba telt. Több ezer aprócska lepkét kellett hajszálpontosan megmérniük. 650 szóba jöhető faj 2800 egyedét vizsgálták meg tüzetesen.
A mérési eredmények alapján a nyertes egy európai molylepke, a mezeisóska-törpemoly (Johanssoniella acetosae) nevű aknázómoly, amely sóskafélékkel táplálkozik. Az állat szárnyfesztávolsága mindössze 2,65 milliméteres.
Az efféle mini molyok a méretük ellenére fontosak: akár jelentős mezőgazdasági kárt is tehetnek, és persze élelmet adhatnak más állatok milliárdjainak. A nyertes minimoly az aknázómolyok közé tartozik, vagyis hernyói a levelek belsejében, nem pedig azok felületén élnek. A vékonyka levél belsejét kirágó molyokat sokszor a rágásuk mintája alapján lehet felismerni, a rekordert például a spirális alakú rágásminta jellemzi.
Forrás: Wikimédia
Ezek a lepkék olyan aprók, hogy a legtöbbjüket csak mikroszkópos vizsgálattal lehet azonosítani, és különösen nehéz kezelni őket a törékenységük miatt.
Amikor a kutatók a terepről szeretnének begyűjteni példányokat, akkor két lehetőségük van: vagy éjjel, lámpafénynél keresik meg az alig látható állatkákat, vagy a jól észrevehetően rágott leveleket gyűjtik be, és az azokban lévő hernyókat nevelik fel.
Bár a jelen kutatás puszta kíváncsiságból készült, és az eredménye nem fogja megrengetni a tudományos világot, azért talán felkeltheti az érdeklődést ezekre az átlagemberek által nem igazán ismert lepkék iránt. A minimolyok összetett szerepet töltenek be az ökoszisztémákban, s mivel a táplálkozási lánc alján helyezkednek el, számos állatnak nyújtanak eleséget, pl. pókoknak, gyíkoknak, madaraknak.
„Ezek a rovarok évente több nemzedéket is számlálnak általában, s ahogy a felmelegedés miatt hosszabbá válik a vegetációs időszak, változhatnak, több fajuk válhat kártevővé is akár” – magyarázta Solis.
Az aknázómolyok közt egy faj Florida citrusültetvényein okozott jelentős károkat régebben, egy másik Afrika paradicsomnövényeit károsította, de hazánkból is jól ismert a díszfaként ültetett vadgesztenyét károsító aknázómoly.
A mostani rekorder kereséséhez múzeumi gyűjtemények példányait használták a szakemberek, s a Smithsonian Múzeumnak van a világ egyik legnagyobb mikromoly gyűjteménye. Ezek a gyűjtemények egyre fontosabbá válnak, hiszen számtalan kutatáshoz kölcsönöznek múzeumi példányokat, és sok esetben olyan állatokat őriznek meg, amelyeknek a természetes élőhelye a gyűjtés ideje óta megsemmisült, így a természetben nem vizsgálhatóak. Emellett az egyre szigorúbb természetvédelmi előírások miatt is kiemelt jelentőséget kapnak a korábbi évtizedek alatt begyűjtött minták.
Forrás: Nationalgeographic
Kiemelt kép: wikimédia commons
