Az egykor Pablo Escobar drogbáró által Kolumbiába szállíttatott, túlszaporodott vízilovak leölését javasolják kutatók, akik szerint az elmúlt években alkalmazott sterilizással nem lehet kordában tartani a populációt.
Mexikói és kolumbiai egyetemek szakemberei szerint a hírhedt drogbáró Hacienda Nápoles nevű birtokán működő magánállatkert vízilovainak utódai mára annyira megszaporodtak, hogy fenyegetést jelentenek a helyi környezetre, valamint az emberekre is – írja a CNN.
Az 1980-as években, hatalma csúcsán Escobar egzotikus állatokat, köztük elefántokat és zsiráfokat is tartott magánállatkertjében. 1993-as halála után a még élő állatoknak általában új otthont kerestek, a vízilovakat azonban nagy számuk és a szállítás költsége miatt csak magukra hagyták.
Az Hacienda Nápoles körüli terület nagy tavaival, vízi útjaival, hatalmas legelőivel ideális a vízilovak számára, amelyeknek ráadásul nincsen természetes ellenségük sem. A becslések szerint jelenleg több mint 80 példány élhet a Kolumbiát átszelő Magdalena folyó körüli területen.
A Biological Conservation című folyóiratban publikált mostani tanulmány készítői a vízilovak leölését javasolják a hosszútávú negatív következmények kivédése érdekében. Más szakemberek azonban ivartalanításai programot javasolnak a túlszaporodás megállítására, az állatok jólétére hivatkozva, valamint arra, hogy a helyiek egy része ma már valamelyest kötődik is az „újdonsült szomszédokhoz”.
A kolumbiai kormány korábban megpróbálkozott az állatok leölésével. Az intézkedés hamar közfelháborodást váltott ki, ezért leállították. A helyette bevezetett sterilizációs program azonban nem lassítja a populáció növekedését.
A tanulmány szerint 2011 és 2019 között négy hímet kasztráltak és két nőstényt sterilizáltak, ám a „jelek szerint ez nem volt jelentős hatással” a populációra.
A szakemberek által idézett kutatások szerint a vízilovak hatással vannak a helyi állat- és növényvilágra. Megváltoztatják a víz minőségét: éjszaka táplálkoznak, a nappalt a vízben hűsölve töltik, ott ürítenek, ezzel módosítják a tavak kémiai összetételét. Fenyegetést jelentenek továbbá a jószágokra és a helyi lakosságra, mert agresszívvá válhatnak és akár betegségeket is terjeszthetnek.
A szakemberek szerint a térségben élő vízilovak száma 400-500-ra is nőhet a jövőben.
MTI
