Az ősz lassan véget ér és beköszönt a tél. Legalábbis a hónapok neve szerint, de az időjárás egyre kevésbé tükrözi az évszakváltozást. Cikkünkben Dr. Varjú Gábor állatorvos ad hasznos tanácsokat a kiskedvenceinket érintő problémákra ebben az időszakban.
-A klímaváltozást igazolja az is, hogy a tavalyi bejegyzéseket megtekintve azt találtam, hogy ez elmúlt évben halottak napján hőgutával hoztak be hozzánk egy kutyát – osztotta meg velünk az érdekes tényt a doktor úr.
A kullancsok által okozott kutyákra veszélyes betegség a babéziózis, ami könnyen halálos következményekhez vezethet, a mi vidékünk pedig különösen fertőzött.
A Nyugat-Dunántúl különösen fertőzött terület
A változó időben kutyáknál fordul elő a kennel köhögési járvány, ami egy ragályos vírusos fertőzés, de szerencsére viszonylag enyhe tünetekkel jár, olyasmi, mint az embereknél az influenza.
A macskák esetében, macskanáthát okozhat többféle vírus is. Nagyon elterjedt, a kijáró macskák kétharmada fertőzött, ami borzalmas arány. Ebben az időszakban rengeteg cicát visznek állatorvoshoz ezzel a betegséggel. Ha kijáró cicánk van, akkor célszerű évente beadni a macskanátha elleni védőoltást.
Ami pedig minden kijáró állatra veszélyt jelent, azok a kihelyezett rágcsálóírtó mérgek. Szinte napi szinten kerül be állat a vizsgálóba, amik patkánymérget ettek. A gyártók nagy része ráírja a dobozra, hogy kutyák nem eszik, meg. Azonban a méreg finom és megeszik.
A méreg elfogyasztása utáni két-három napban fejti ki hatását, vérzékenységet okoz. Ha a gazdi észleli, hogy mérget fogyasztott az állat, akkor vigye el állatorvoshoz, ahol hánytatni fogják. Ha pedig 4-5 óra telt el a méreg elfogyasztása után, akkor ellenmérget, vagyis a K1 vitamint fog kapni. Minden állatot meg lehet menteni, ha időben észreveszik a jeleket és megfelelő segítséghez fordulnak a gazdáik.
Az emberek szervezete az őszi-téli időszakra lemerül, kifogynak az ásványi anyagok, vitaminok, de vajon mi a helyzet házi kedvenceinkkel?
-Az állatok anyagcseréje más, mint az embereké, a szervezetül előállítja a C vitamint, nincs tavaszi fáradtságuk, nem kell analógiát vonni köztük és az emberek között – tudtuk meg a doktor úrtól.
Ezen kívül rájuk a megfázás sem jellemző. Ha az állat hozzászokott a napi sétához, akkor nem viseli meg a szervezetét a hőkülönbség, ahogy a fűtött lakásból a fagyos utcára ér. Kisebb testű rövid szőrű, csivava-típusú kutyák esetében, amik reszketnek kint, jól jön a kis kabát. Télen legfeljebb akkor fázhatnak meg, ha hógolyóval dobálják őket és azt megeszik. De a megfázás gyakoribb nyáron, amikor a nagy melegben fagyit kapnak az állatok.
Forrás: Vaol