Az új halfaj, amelynek ragyogó zöld fagyálló anyag folyik az ereiben

0
357 megtekintés
Fotó: J. Sparks, D. Gruber - 24.hu
Swing Szerelem Szulák
Új halfajra bukkant szakértők egy csoportja egy grönlandi jéghegybe fúrva. Az állat ereiben ragyogó, zöld fagyálló anyag kering.

Az új faj a Liparidae, azaz a csigahalak családjába tartozik, és a Liparis gibbus tudományos nevet kapta. A felfedezésről beszámoló tanulmány alapján az állatban az eddigi legnagyobb a fagyálló fehérjék kifejeződési szintje.

Ahogy a fagyálló segít szabályozni az autók motorjának hőmérsékletét a hidegben, úgy egyes, főként Grönlandnál élő fajoknál is kifejlődött hasonló mechanizmus. A fagyálló fehérjék megtapadnak a kisebb jégkristályok felületén, és lassítják vagy megakadályozzák, hogy nagyobb és veszélyesebb kristályokká fejlődjenek – mondta David Gruber, az Amerikai Természettudományi Múzeum (AMNH) munkatársa és a csapat tagja. Mint hozzátette, ilyen proteinek egymástól függetlenül az Északi- és a Déli-sarknál jelen lévő fajoknál is kifejlődtek. Az első fehérjéket nagyjából 50 éve fedezték fel antarktiszi állatoknál.

Egyes hüllőkkel és rovarokkal ellentétben a halak nem élik túl, ha testnedveik megfagynak. John Sparks, az AMNH ichthiológiai kurátora szerint a tény, hogy a különböző fagyálló proteinek egymástól függetlenül fejlődtek ki a halak számos eltérő vonalánál, igazolja, hogy mennyire fontosak az élőlények számára ezekben az extrém környezetekben. Gruber hozzátette, a csigahalaknál a fehérje a többihez hasonlóan választódik ki, majd bekerül a véráramba.

A kutatók 2019-ben találták meg az ebihalszerű állatokat. A faj biofluoreszkáló, zöldes és vöröses színben ragyog. „Meglepő volt, hogy egy ilyen kicsi hal életben tud maradni a rendkívül hideg környezetben anélkül, hogy megfagyna” – nyilatkozta Gruber. Az északi-sarkvidéki halak körében a biofluoreszcencia is szokatlannak számít.

Az állat további vizsgálatával a csapat megállapította, hogy két különböző típusú géncsalád kódolja a fagyálló fehérjéket. A faj szervezetében óriási mennyiségű protein termelődik, ez pedig lehetővé teszi, hogy fennmaradjon a szélsőséges élőhelyen. Kérdés, hogy a hal miként boldogul majd, amikor a globális felmelegedés miatt tovább fog emelkedni az óceán hőmérséklete.

24.hu

(ViaZs)