Az egyik tajvani óriáspandánál életveszélyes agyi elváltozást állapítottak meg, ezért Tajpej Kína segítségét kérte – jelentette a CNN csütörtökön.
A tajpeji állatkert Tuan Tuan nevű óriáspandájánál MRI-vizsgálat mutatta ki az agysérülését, amelyről azonban további részleteket nem közölt az intézmény. Az óriáspandát azért vizsgálták ki, mert Tuan Tuan szokatlanul kezdett viselkedni, elvesztette az étvágyát, és augusztus végén háromperces epilepsziás rohamot kapott.
Nancy Pelosi amerikai házelnök augusztusi látogatását követően Kína és Tajvan között különösen megromlott a kapcsolat. Kína mindig is saját területének tekintette Tajvant annak ellenére, hogy a sziget régóta autonóm önigazgatással rendelkezik, és Peking továbbra is a sziget „újraegyesítésén” dolgozik. Pelosi látogatása óta Peking egy sor hadgyakorlatot hajtott végre Tajvan közvetlen közelében.
Tuan Tuant és párját, Jüan Jüant Peking 2008-ban adományozta Tajvannak a jóindulat jeleként, a hagyományos „pandadiplomáciája” keretében, ám a két panda ajándékozása a Kínai Kommunista Párt (KKP) finom politikai üzenete volt Tajvannak, hiszen a két név kombinációja újraegyesítést jelent kínai nyelven.
Egyelőre úgy tűnik, Peking hajlandó segíteni az óriáspanda gyógyításában. Csu Feng-lien, pekingi kormányzat tajvani ügyekért felelős hivatalának vezetője megerősítette, hogy a tajpeji állatkert hivatalosan is megkereste a kínai Szecsuan tartomány székhelyén, Csengduban működő óriáspanda-központot (GPPRC) Tuan Tuan állapotával kapcsolatban.
A KKP angol nyelvű napilapja, a China Daily pedig szerdán arról számolt be, hogy a kínai szakemberek hajlandók műszaki-technikai támogatást nyújtani és segíteni a tajvani óriáspandán.
A tajpeji állatkert szóvivője korábban úgy nyilatkozott, hogy
„a két fél eddig is szorosan együttműködött az óriáspandák gondozásában, és rendszeresen megosztották egymással tapasztalataikat”.
Hozzátette: amikor a pandák bocsokat hoztak világra, akkor is kaptak kínai segítséget. Tuan Tuan és Jüan Jüan 2013-ban és 2020-ban is egy-egy utódnak adott életet.
A szabadon élő óriáspandák átlagos élettartama 14-20 év, de fogságban sokkal tovább élnek a Természetvédelmi Világalap (WWF) adatai szerint. Tuan Tuan idén augusztusban múlt 18 éves.
Júliusban halt meg a világ legidősebb, fogságban élő hím pandája: An An, a hongkongi Ocean Park lakója 35 éves volt.
Az óriáspandák közismerten nehezen szaporodnak fogságban, de sok év természetes fogyást követően az elmúlt években ismét nőni kezdett a szabadon élő példányok száma.
MTI