Mindig nagy öröm, ha egy felgyógyult vadállatnak visszaadják a szabadságát. Január elején egy áramütés után felgyógyult rétisast (Haliaeetus albicilla) engedtek vissza a természetbe, a ragadozó madarat a Kiskunsági Nemzeti Park, a Fővárosi Állat és Növénykert és a Szegedi Vadaspark együttműködésével sikerült megmenteni – írja az MTI.
2018. november végén egy vadász értesítette a Természetvédelmi Őrszolgálatot, hogy röpképtelen rétisast talált Vaskút külterületén. A Kiskunsági Nemzeti Park helyi természetvédelmi őre azonnal a helyszínre sietett. A madár igyekezett elmenekülni, odébb ugrálni, fel-fel repült, de tartós repülésre valóban nem volt képes, ezért szükséges volt a befogása. Külsérelmi nyom vagy törés látszólag nem volt az öreg, gyűrűtlen példányon.
A nemzeti park munkatársa értesítette a Szegedi Vadasparkot és a legyengült rétisast odaszállította további kezelés céljából. Ott az alaposabb vizsgálatnál kiderült, hogy egyértelműen áramütés okozta sérülése volt, a mérgezést ki lehetett zárni.
Valóban, a madár megtalálási helyétől alig 600 méterre található egy szigeteletlen középfeszültségű elektromos hálózat, ami alatt idén volt már áramütött, elpusztult fehér gólya. Nagy valószínűséggel ott érhette áramütés ezt a sast is. A közelben több is ismert rétisas revír is van, de azt nem tudják pontosan, melyik pár tagja járt szerencsétlenül.
A sas állapota kezdetben nem volt túl biztató. Az áramütés ugyanis sokszor végzetes baleset, és ha meg is tudják menteni az állatot, annak ára többnyire a sérült végtag elvesztése. Ezt végül sikerült elkerülni, úgy, hogy a madár a budapesti állatkertben is kapott kezelést.
A sérült sas végül annyira erőre kapott, hogy elérkezett a szabadon engedésének ideje, hiszen a természetvédelmi szakemberek fő törekvése, hogy a vadonból bekerült állatokat visszajuttassák élőhelyükre. A ragadozót a nemzeti park munkatársaival közösen engedték szabadon a Saséri-holtágnál, Sándorfalva térségében.
Rétisas
A rétisas Magyarország területén előforduló legnagyobb termetű ragadozó madár, testmagassága meghaladhatja a 90 centimétert, széles, tompán végződő szárnyainak fesztávolsága pedig megközelítheti a 2,5 métert. A fiatalabb példányok feje, farka és csőre sötétbarna, az idősebb állatok tollazata világosabb, rövid, ék alakú farkuk fehér, hatalmas csőrük pedig sárga.
Fészkét kiemelkedő szirtekre, magas fákra rakja. Sziklás tengerpartok, zavartalan édesvizek környékén fordul elő. Rendszerint alacsonyan száll a víz fölött, és a felszín közelében úszó halakat kapja el, vízimadarakat, kisebb emlősöket, nyulakat, sőt gyengébb őzgidát is zsákmányol.
A rétisas zavarásra és a környezet állapotára érzékeny faj. Állománya az élőhelyek csökkenése és a mérgezések miatt az 1970-es években Európában kritikus szintet ért el. Magyarországon rendszeresen fészkel a folyók menti galériaerdőkben és idős tölgyesekben. Hazai állománya meghaladhatja a 250 párt, és évente több száz példány érkezik telelni a Baltikumból.
Magyarországon fokozottan védett faj, eszmei értéke 1 000 000 Ft.
Forrás: MTI, Kiskunsági Nemzeti Park, Szegedi Vadaspark
