A komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a talaj világnapja alkalmából kiadott közleményében.
„Az ökogazdálkodók és házikertészek egyik legsokoldalúbban hasznosítható anyaga a komposzt, amely a talajt, annak élővilágát és a termesztett növényeket egyszerre élteti”
– hangsúlyozzák a közleményben.
A kertben termelődő zöldhulladék műanyag zsákos elszállíttatása helyett a szakemberek arra bíztatják a lakosságot, hogy kezdjen el komposztálni. Akinek nem áll még a megfelelő mennyiség rendelkezésre, annak segítségül szolgálhatnak az ÖMKi országos komposzt térképének friss adatai, amelyek segítségével a hobbikertészek és a növénytermesztők is megtalálják a hozzájuk közel eső, zöldkomposztot előállító üzemeket. A talaj világnapjára megjelent videójukban többféle komposztálási megoldásról is szó esik.
Azt írták, hogy a komposztálást kisléptékben is érdemes elkezdeni, akár egyedül, akár másokkal. A közösségi komposztálás nemcsak a konyhai zöldhulladék hasznosítását adja, hanem olyan edukációs projekt lehet, amibe kicsiket-nagyokat egyaránt be lehet vonni.
Mint írták, a komposzt megfelelő nedvességű, hőmérsékletű és oxigéntartalmú környezetben, szerves anyagok biológiai lebomlásának végeredményeként jön létre. A komposztálódás folyamata során létrejött anyag földszerű, humuszanyagokban és hasznos mikroorganizmusokban gazdag, melyet jellemzően talajjavítóként, tápanyag utánpótlás céljából és termesztőközegként lehet használni.
A komposzt előállításához számos alapanyag és módszer alkalmazható. Példaként említik egyebek mellett a növényi eredetű alapanyagokból létrehozott zöldkomposztot, a komposztált állati trágyát, a gombatermesztésből megmaradó gombakomposztot, a giliszták segítségével előállított vermikomposztot (más néven gilisztahumuszt) vagy a folyékony települési szennyvíz üledékéből – szigorúan szabályozott módon – előállított szennyvíziszap-komposztot. Ez utóbbi ökológiai gazdálkodásban nem használható.
MTI
