Az Európai Unió által támogatott LIFE SakerRoads projekt keretében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei műholdas nyomkövetővel és kereső kutyákkal segítik az év madarának választott kerecsensólyom állománycsökkenésének megállítását az észak-alföldi régióban.
Idén a projekt két mintaterületén, a Jászságban és a Hevesi síkon 7 fészekaljban összesen 22 fiatal kerecsensólymot jelöltek meg műholdas nyomkövetővel az MME munkatársai – áll az egyesület közleményében.
Mint írják, az alig 10 grammos jeladók minden eddiginél pontosabb képet adnak arról, hogy mi történik a fiatal sólymokkal, miután elhagyják a fészket, milyen veszélyekkel kell szembenézniük és milyen pusztulási okok hatnak az állományra.
Ennek érdekében teljes fészekaljakat jelöltek meg az MME szakemberei, emellett pedig speciális állatorvosi és genetikai vizsgálatokat is elvégeztek a projekttel együttműködő, tapasztalt kutatók.
Tíz madár még biztosan életben van a jeladók adatai alapján: három-három Magyarországon és Szerbiában, kettő Romániában, egy-egy példány pedig Lengyelországban és Görögországban tartózkodik. Kilenc példány elpusztult, három madárról pedig hosszabb ideje nincs információ. Utóbbiak Oroszország és Ukrajna háborús övezetében tartózkodtak, ahol a GPS és GMS hálózatok zavarása miatt a jeladók nem tudják elküldeni az adataikat.
Az elpusztult sólymok közül hét példányt Magyarországon, egyet Fehéroroszországban, egy példányt pedig Romániában találtak meg: hármukkal ragadozó végzett, további három éhezés miatti legyengülés áldozata lett, egy példány áramütés, két egyed pedig eddig ismeretlen ok miatt pusztult el, ezek laboratóriumi vizsgálatai azonban még jelenleg is zajlanak – olvasható a közleményben.
A közleményben idézik Deák Gábort, az MME méreg- és tetemkereső kutyás egységnek vezetőjét, aki elmondta, hogy az elpusztult kilenc kerecsenből hatot egy Hella nevű keresőkutya segítségével sikerült megtalálniuk.
Nagyon fontos minél gyorsabban reagálni, ha egy madár mozgása a jeladó alapján rendellenességet mutat. Egyrészt így lehet arra esély, hogy esetleg még élve sikerüljön megtalálni a bajba jutott madarat, másrészt pedig csak frissen megtalált tetemek alkalmasak a speciális állatorvosi vizsgálatokra.
Az MME munkatársai a következő években további jelöléseket terveznek az ország több pontján, hogy minél jobban megismerjék a kerecsensólymokra leselkedő veszélyeket – áll a közleményben.
MTI
