Növekvő tendencia figyelhető meg a magyarországi nagyvadállományban, az egy vaddisznó kivételével minden hazai nagyvad egyedszáma stabilan emelkedett 2008 óta. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI legfrissebb adatközlése alapján a legnagyobb mértékű állománygyarapodás a dámszarvasnál és a gímszarvasnál volt megfigyelhető, a vaddisznók számát illetően – az afrikai sertéspestis miatti elhullások és kilövésekből kifolyólag – durva visszaesést regisztráltak a szakemberek. Az apróvadállomány tekintetében rosszabb a kép, a 2008-tól 2021-ig tartó időszakban mind a fácán, mint a fogoly, mind a mezei nyulak egyedszámában komoly csökkenés volt megfigyelhető.
Stabilan nőtt a magyar gímszarvas- és dámvadállomány a 2008-tól 2021-ig tartó időszakban. Míg előbbi nagyvadakból a vizsgált időszak elején 85,1 ezer példány élt hazánkban,
alig több mint 10 év alatt az állomány több mint 117 ezer egyedből állt, ami több mint 38%-os állománygyarapodást jelent.
A KSH, az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI legfrissebb grafikonjából az is kiderült, hogy a dámszarvasok száma még ennél is nagyobb ütemben gyarapodott. A vizsgált időszak elején az állomány még csak 25,9 ezer egyedet számlált, de
2021-re ez 40 ezerre nőtt, ami több mint 54%-os növekedést jelent.
2008 és 2021 között nőtt a hazai muflonállomány is. A vizsgált időszak elején még mindössze 9,9 ezer példányból álló állomány növekedésében voltak megtorpanások és kisebb visszaesések,
de 2021-re a magyarországi muflonok száma elérte a 11,7 ezer főt,
vagyis összességében elmondható, hogy a tavalyi év végéig ennek a nagyvadnak a hazai egyedszáma is 18%-kal emelkedett. Ennél jóval hektikusabban alakult a hazai őzállomány sorsa. A legnagyobb egyedszámú magyar nagyvadból 2008-ban 340,4 ezer egyed élt az országban, ez nagyobb megugrásokkal és visszaesésekkel végül 2021-re közel 10%-kal, 374,2 ezer példányra nőtt.
Az elmúlt évek nagy vesztese kétségkívül a hazai vaddisznóállomány volt. Az afrikai sertéspestis magyarországi megjelenésével elkeseredett küzdelem vette kezdetét a házisertés-állomány megóvása, illetve a betegség elterjedésének visszaszorítása érdekében. Ennek egyik eszköze lenne a vaddisznóállomány olyan mértékű meggyérítése, hogy a fertőzött állatok ne tudják átadni az egészségeseknek a betegséget. Ahogy a grafikonból is látható, 2013-ig a magyar vaddisznóállomány is folyamatosan nőtt, meghaladva a 120 ezer példányt is. Azóta azonban folyamatosan csökken az állomány, 2021-re 64,5 ezer egyedre esett vissza, ami 8 év alatt 33%-os csökkenést jelent.
Sokkal nagyobb kilengések figyelhetőek meg az apróvadállományban. Amíg 2018-ban több 790 ezer fácán élt Magyarországon, a számuk 2009-től erősen fogyni kezdett. És bár voltak erősebb éveik, 2021-re az állomány mindössze 614,3 ezer példányt számlált, ami a vizsgált időszak egészére nézve több mint 23%-os állománycsökkenést jelent.
A mezei nyulak számát illetően is visszaesést lehetett megfigyelni, még ha nem is olyan mértékűt, mint a fácánoknál. 2008-ban a hazai mezei nyúl állomány 522,9 ezer példányt számlált, ez azonban 2010 után csökkenni kezdett, 2021-re pedig 483,6 ezer példányra csökkent, összességében pedig elmondható, hogy 8%-kal esett vissza az egyedszámuk. Mind a fácán, mind a mezei nyúl esetében fontos rámutatni, hogy ezek az apróvadak a mélypontot 2018-ban érték el, azóta ismét gyarapszik a számuk.
A legbrutálisabb visszaesés a foglyok tekintetében figyelhető meg.
Amíg 2008-ban majdnem 40 ezer példányt számlált a hazai fogolyállomány, ez 2021-re 10,9 ezer példányra esett vissza. Ez összességében több mint 73%-os állománycsökkenést jelent a vizsgált időszak alatt, vagyis alig 12 év alatt a fogolyállomány több mint kétharmada eltűnt Magyarországról.
MTI
