Romániában a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vizsgálja az ország és Európa egyik legnagyobbjának tekintett barnamedve székelyföldi kilövését. A DNA az Agerpres hírügynökség kérdésére közölte, hogy hivatali visszaélés gyanújával indított egyelőre gyanúsított nélküli kivizsgálást. Azt vizsgálja, hogy a hatóságok miként bocsátották ki azokat a dokumentumokat, amelyekkel kivonták a medvevadászat tilalmát rögzítő jogszabályok hatálya alól a székelyföldi Ozsdola közelében lelőtt medvét.
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter kedd délutáni sajtótájékoztatóján bejelentette: a tárcának alárendelt három hatóság is kivizsgálta az ügyet, és mindhárom hatóság jelentését átadta a bűnüldöző szerveknek. A miniszter ugyanakkor a problémás medvék kilövési procedúráját módosító rendelkezéseket jelentett be.
Romániában közel egy hete élénken foglalkoztatja a sajtót, hogy március közepén az osztrák állampolgárságú Emanuel herceg, a liechtensteini uralkodócsalád tagja egy ozsdolai vadásztársaság által megszerzett engedéllyel kilőtte az ország egyik legnagyobbjának tartott medvéjét.
Az ügyet nyilvánosságra hozó romániai Agent Green környezetvédő szervezet és a
VGT osztrák állatvédő szervezet azt közölte, hogy az ozsdolai vadásztársaság egy, a faluba bejáró és a gazdaságokban kárt tevő nőstény medvére kért és kapott kilövési engedélyt, amivel aztán az ország és talán Európa legnagyobb hím medvéjét lövette ki
egy, a falutól távol levő védett területen. Ráadásul értékesítette a medvelövési lehetőséget, és a trófeavadász Emanuel herceggel lövette ki az Arthurnak nevezett 17 éves kapitális hímet, amelyet évek óta megfigyeltek.
Tánczos Barna a sajtótájékoztatón kijelentette: a megvizsgált dokumentumok szerint nem védett területen, hanem a falu határától mintegy 300 méterre történt a kilövés. Utóbbi pedig arra utal, hogy a hím medve is bejárt a településre. A miniszter azt is vitatta, hogy a legnagyobb romániai medvét lőtték volna ki. Megjegyezte: az Ozsdolán kilőtt medvénél az a hím is nagyobb volt, amelyet tavaly Szováta közelében gázolt el az országúton egy autó. Hozzátette: várják a civil szervezetektől azokat az információkat, amelyek alapján el lehet végezni az azonosítást. A tárca DNS-mintát vetetett a kilőtt állatból.
Elismerte azonban a miniszter, hogy csakis a vadászegyesület közlése alapján mérlegelhetik az ügyet.
Nincsen arra lehetőségük, hogy hatósági személyt állítsanak a vadásztársaság mellé, hogy megfigyeljék: ugyanazt a medvét lövik-e ki, amelyikre korábban a panaszok érkeztek. Megjegyezte: a vadászat helyére, a kilőtt medvére vonatkozóan is el kell fogadniuk, amit a vadászegyesület közöl.
Tánczos Barna bejelentette: úgy módosították a vonatkozó rendelkezéseket, hogy a településekre bejáró, a gazdaságokat veszélyeztető problémás egyedeket, csakis annak a vadászegyesületnek a személyzete lőheti ki, amelyik kérvényezte a közbelépést, és csakis a jóváhagyást követő 15 napban. Hozzátette: a jelenlegi szabályozás nem tiltja, hogy más húzza meg a ravaszt, és a szabályzat hatvannapos határidőt szab a kilövésre.
A miniszter egy olyan fórum megteremtését is fontosnak tartotta, amelyen az állatvédők és a vadásztársaságok ütköztethetik nézeteiket, és közös álláspontot alakíthatnak ki. Hozzátette: jelenleg mindkét csoport gyanakvással tekint a másikra. Azt is megjegyezte azonban, a vadgazdáknak köszönhető, hogy Románia rendelkezik Európa legnagyobb medveállományával.
A környezetvédelmi tárca megrendelésére 2019 tavaszán készített becslés szerint Romániában 6450 és 7200 között lehet a vadon élő medvék száma. A medvepopuláció megőrzésére vonatkozó 2018-as akcióterv szerint a nagyragadozók 69 ezer négyzetkilométeres romániai élőhelyén ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból az optimális egyedszám 4000 lenne.
A medveállomány szabályozását hevesen ellenzik a környezetvédelmi szervezetek, amelyek szerint a vadásztársaságok üzleti érdekei állnak a szabályozási kérdések hátterében.
MTI