Párt kapott Borsó, a pusztai macska

0
1 126 megtekintés
Swing Szerelem Szulák
Borsó, a nőstény manul – azaz pusztai macska – a napokban párt kapott maga mellé Bohus, a németországi Chemnitz állatkertjéből érkezett hím személyében – írja a Fővárosi Állatkert a weboldalán.

A Fővárosi Állatkertben a macskafélék több képviselőjével is találkozhatunk. Például az indiai oroszlánokkal, a szibériai tigrisekkel, vagy éppen a perzsa leopárddal. És persze a manullal, jóllehet ez utóbbi alighanem sokkal kevesebb ember számára hangzik ismerősen.

Maga a manul elnevezés valószínűleg az állat mongol nevéből (manuul) ered, innen került a faj tudományos nevébe (Otocolobus manul), s ennek köszönhető, hogy vándorszóként elterjedve a világ számos nyelvén hívják így ezt az állatot. Magyarul szokták még pusztai macskának, illetve Pallas-macskának is nevezni. Ez utóbbi név a fajt felfedező német származású, ám élete jelentős részében Katalin cárnő Oroszországában dolgozó neves természettudósnak, Peter Simon Pallasnak (1741-1811) állít emléket.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben 2013 óta foglalkoznak pusztai macskákkal. Az első hím is abban az évben érkezett Angliából, majd egy évvel később egy nőstényt is kaptak Svédországból. Az eredeti nőstény – tisztes nevén Borsó, avagy Borsika – tavaly sajnos megözvegyült, így már akkor hozzáfogtak, hogy egy új párt keressenek a számára. Bohus, az új hím a németországi Chemnitz állatkertjéből érkezett, s néhány napja már közös kifutóban látható Borsóval.

A pusztai macska ma leginkább Iránban, Afganisztánban, a Kasmír indiai és pakisztáni részén, Kínában és különösen Tibetben, Mongóliában, Oroszország egyes vidékein, valamint Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Türkmenisztánban és Tádzsikisztánban, a Kaukázus mentén pedig Azerbajdzsán és Örményország egyes vidékein fordul elő. Ezeken a tájakon eléggé változatos, de szinte mindenütt szélsőséges az időjárás. Ennek megfelelően a pusztai macska nemcsak a szárazságot, de a hideget is jól viseli. Az időjárás viszontagságai ellen vastag bunda védi, amely egyben a látszólagos méretét is megnöveli.

A manul ugyanis lényegében akkora, mint egy házimacska, de bundája miatt valamivel nagyobbnak tűnik.

Ugyan a kihalás közvetlen veszélye nem fenyegeti, azért nagyon gyakorinak sem számít. Éppen ezét a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) „veszélyeztetettség közelinek” minősítette a pusztai macska természetvédelmi helyzetét. Éppen ezzel összefüggésben 1997-ben az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) is életre hívott egy tenyészprogramot (úgynevezett EEP-t) a manulok természetvédelmi célú állatkerti szaporításának összehangolása céljából.

Az Állatkertben egyébként igen nagy hagyománya van a macskafélék tartásának, bemutatásának és szaporításának is. A jelenleg is látható négy fajon kívül a múltban jaguárokkal, hópárducokkal, pumákkal, jaguarundikkal, szerválokkal, vadmacskákkal és leopárdmacskákkal (akkoriban még bengáli macskáknak hívták őket) is foglalkoztak.

Forrás: zoobudapest