Meglepetés kígyó: Szűznemzéssel születhetett rákosi vipera a Szegedi Vadasparkban

0
248 megtekintés
Bébivipera - Kép: zooszeged.hu
Swing Szerelem Szulák
A Szegedi Vadasparkban hosszú ideje magányosan élő nőstény rákosi viperák (Vipera ursinii rakosiensis) egyike hozott világra utódot, a történtek hátterében szűznemzés is állhat. 

Nagy volt a gondozók meglepetése, amikor először szembesültek azzal, hogy augusztus végén rákosi vipera született az állatkert Sancer-tó partján elhelyezkedő terráriumában, hiszen két-három éve csak ugyanazok a nőstény rákosi viperák éltek ott.

Az kizárható, hogy egy környékbeli “vipera lovag” jutott be, és hódította meg az egyik nőstény szívét, ugyanis Magyarország egyik legritkább hüllőjéről van szó, amelyet már a kipusztulás fenyegetett – írták.

Halpern Bálint, a Rákosivipera-védelmi Központ szakembere, miután megvizsgálta a viperákat, két lehetséges magyarázatot talált a történtekre: vagy a más hüllőknél előforduló, de ennél a fajnál még le nem írt szűznemzés történhetett, vagy a nőstények képesek arra, hogy extrém hosszan tárolják az ivarsejteket. A választ a kérdésre majd egy genetikai vizsgálat adja meg, amelyet a központ munkatársai végeznek el.

Kép: zooszeged.hu

A néhány hetes viperát elkülönítették a többiektől, így most a vendégek továbbra is csak a kifejlett példányokat láthatják a naposabb órákban, amíg téli nyugovóra nem térnek a helyükön kialakított telelőüregben. Ha melegebb az időjárás, még november elején is a felszínen tartózkodhatnak rövidebb időkre. A vipera fióka egyelőre a háttérben cseperedik, a telet a meleg terrárium biztonságában töltve.

A rákosi – a szocializmus éveiben parlagira vagy rákosrétire átkeresztelt – vipera (Vipera ursinii rakosiensis) igazi hungarikum: az Európa-szerte élő parlagi vipera (Vipera ursinii) fajcsoport egy, már csak Magyarországon élő síkvidéki alfaja. A rákosi vipera rendkívül ritka és környezeti behatásokra érzékeny faj.

Elszórt, néhány tucatnyi egyedből álló, egymástól elszigetelt állományait elsősorban az élőhelyek csökkenése, a ragadozók – róka, borz, vaddisznó – megnövekedett száma és a megmaradt gyepterületek fokozott művelése veszélyezteti.

Rákosi vipera – rakosivipera.hu

A nőstények – a napsütötte napok számától függően – nyár végén, szeptember elején fialnak, általában hat-tizennégy eleven utódot hozva világra, melyek 12-16 cm hosszúak és alig két gramm a súlyuk. Három-négyéves korukra válnak ivaréretté. A legnagyobb eddig megfigyelt hím testhossza 47,1, legtermetesebb nőstény 59,8 centiméteres volt. A fiatal egyedek elsősorban sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel táplálkoznak, míg a felnőtt példányok gyíkokkal, madárfiókákkal és rágcsálóivadékokkal egészítik ki étrendjüket.

A rákosi viperát az élőhelyének fokozott védelmét, mesterséges tenyésztését, majd visszatelepítést is magába foglaló, 2004 óta folyó, az Európai Unió által támogatott programsorozat segítségével sikerült megmenteni. A Rákosivipera-védelmi Központban idén augusztus első három hetében negyven nőstény összesen 542 utódot – 257 hímet és 285 nőstényt – hozott a világra. Az idei szaporulattal együtt eddig összesen 4368 kígyó született a központban.

MTI, zooszeged.hu