A kihalástól mentett meg egy görényfajt a klónozás

0
23 megtekintés
Swing Szerelem Szulák

Első alkalommal klónoztak egy veszélyeztetett fajt az Egyesült Államokban: olyan sejtek felhasználásával végezték az eljárást, amelyek több mint három évtizeddel ezelőtt fagyasztottak le. Az Elizabeth Ann nevű imádnivaló klón képviseli így a feketelábú vadászgörény faj egy olyan egyedét, amely Észak-Amerika egyik legveszélyeztetettebb emlőse a Világ Természetvédelmi Világalapja szerint.

Az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Szolgálatának (USFWS) közleménye szerint Elizabeth Ann 2020. december 10-én született és azoknak a sejteknek a felhasználásával „jött létre”, amelyeket egy 1988-ban elhunyt, vadon élő feketelábú vadászgörényből „mentettek ki” és fagyasztottak le a klónozáshoz.

EZ AZ ELSŐ ALKALOM, AMIKOR AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN VESZÉLYEZTETETT FAJT KLÓNOZNAK, AMI ABSZOLÚT BRAVÚRNAK SZÁMÍT.

A kutatók remélik, hogy Elizabeth Ann segíthet a genetikai sokféleség újra megteremtésében a feketelábú görény populációban, amelyhez manapság csupán hét egyed tartozik, így a faj összes élő tagja lényegében féltestvér.

A faj túlélése iránti elkötelezettség vezetett Elizabeth Ann sikeres születéséhez– mondta Ryan Phelan, a klónozással foglalkozó természetvédelmi szervezet, a Revive & Restore ügyvezető igazgatója a LiveScience online tudományos portálnak. – Öröm látni, ahogyan ezek a veszélyeztetett fajok egy újfajta korszakba lépnek.

Hozzátette: mindez győzelme jelent a biodiverzitás és a genetikai mentés szempontjából.

A TUDÓSOK KORÁBBAN ÚGY GONDOLTÁK, HOGY A FEKETELÁBÚ GÖRÉNYEK MÁR KIHALTAK, DE 1981-BEN VÁRATLANUL FELFEDEZTEK EGY REJTŐZŐ, KIS POPULÁCIÓT,

amely lehetővé tette a természetvédők számára, hogy megkezdhessék a faj fogságban tartó tenyésztési programjait. A Revive & Restore szerint jelenleg mintegy 250-350 görény él fogságban, és további 300 egyed a vadonban, az újratelepítési helyeken.

A FAJ KORLÁTOZOTT GENETIKAI SOKFÉLESÉGE AZONBAN MEGKÉRDŐJELEZHETI A „GYÓGYULÁSÁT”, ÍGY EZEK AZ ÁLLATOK FOGÉKONYABBAK AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDELLENESSÉGEKRE ÉS BIZONYOS FERTŐZÉSEKRE.

Origo