Virágzik a vadvilág a fukusimai atomerőmű környékén

0
883 megtekintés
Nyestkutya a fukushimai atomerőmű környékén - Kép: © University of Georgia
Swing Szerelem Szulák
Videóra vették, ahogy a vadon visszahódítja a vidéket magának. Csaknem egy évtizeddel a fukusimai atomerőmű-baleset után “virágzik” a vadvilág a sugárszennyezettség miatt lakatlanná vált területeken – állapították meg a Georgiai Egyetem kutatói. 

A térség különböző vidékein készített 267 ezer felvételen több mint 20 fajt, köztük vaddisznót, japán nyulat, nyestkutyát, makákót, fácánt és rókát azonosítottak – olvasható a phys.org tudományos hírportálon.

Az eredményeink elsőként szolgálnak bizonyítékul arra, hogy immár több állatfaj is nagy számban előfordul a fukusimai tilalmi övezetben, a sugárszennyezettség ellenére” – mondta James Beasley, az egyetem biológusa.

A kutatók a japán kormány által a 2011-es atomerőmű-baleset után meghatározott három – tiltott, korlátozás alá vont és lakott – zóna 106 helyszínéről gyűjtöttek be adatokat. A kamerák 120 nap alatt több mint 46 ezer képet készítettek vaddisznókról: 26 ezret a lakatlan, nagyjából 13 ezret a korlátozás alá vont és 7 ezret a lakott övezetben.

A tiltott és korlátozott zónákban ezen kívül nagy számban fordulnak elő nyestkutyák, feketelábú nyestek és japán makákók.

Thomas Hinton, a Fukusimai Egyetem professzora szerint a mostani kutatás jelentőségét az adja, hogy a sugárszennyezettségnek a populációkra gyakorolt hatását vizsgálja, szemben a korábbi tanulmányok többségével, amelyek egyedekre fókuszáltak.

A szakemberek megállapították, hogy az érintett fajok magas egyedszámát elsődlegesen befolyásoló tényezők az emberi tevékenység mértéke, a tengerszint fölötti magasság és az élőhely típusa, nem pedig a sugárszennyezettség mértéke. Az eredmények szerint a megfigyelt fajok többsége a rá jellemző módon él a térségben: a nyestkutyák éjszaka, a fácánok nappal aktívak. A lakatlan övezetben élő vaddisznók ugyanakkor jóval aktívabbak nappal, mint az emberek közelében élő társaik, ami azt sugallja, hogy az állatok változtatnak a viselkedésükön az emberek hiányában.

Japán széró vagy japán kecskeszarvú zerge – Kép: © University of Georgia

A japán széró vagy japán kecskeszarvú zerge pedig általában távol marad az ember lakta területekről, ám mégis a lakott övezet hegyvidéki területein kapták legtöbbször lencsevégre. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a faj igyekszik elkerülni a lakatlan zóna egyre növekvő vaddisznó-populációját.

MTI