Szünni nem akaró lelkesedéssel érkeznek a darvak a Hortobágyra, immáron 130 ezer példány rikoltozik a tájon. A látvány és az élmény továbbra is fantasztikus, miközben az ősz karjai is kezdik átölelni a pusztát, aki teheti ne hagyja ki.
A vonuló darvak napközben a nemzeti parkot övező mezőgazdasági táblákon táplálkoznak. Késő délutántól gyülekeznek újra a pusztán, ahonnan csapatokban húznak a halastavak irányába, ahol az éjszakát töltik.
Na, de hogy lehet ennyi madarat megszámolni?
Mint írják, erre több módszer is létezik. Az igazgatóság természetvédelmi őrei folyamatosan figyelemmel kísérik a darvak jelenlétét, táplálkozó- és pihenőhelyeit.
Az egyik módszer, hogy az alvóhelyre érkező csapatok esetében az élőhelyek mentén távcsövekkel várják őket, így sokszor jó alkalom kínálkozik a csapatban lévő egyedek pontos számba vételére. Természetesen előfordul, hogy nincs mód a pontos számolásra, ilyenkor tíz madár térbeli kiterjedését „rávetítik” a csapat további részére, így pillanatok alatt meg tudják becsülni a csapat egész létszámát.
A másik módszer hajnalban zajlik: az első fényeknél, még a napkelte ideje előtt számolják meg a vízen pihenő madarakat. Ezt segíti, hogy több éjszakázóhely közelében vannak megfigyelő tornyok, madárlesek, amelyekből kissé felülről át lehet tekinteni a népes csapatokat. Illetve esetenként a modern kor technikai vívmányait is segítségül hívják, pl. a tavon pihenő madarak felé berepülve, a madarak zavarása nélkül, kellő távolságból fotók készülnek a csapatokról, amelyek aztán a számítógép képernyőjén nagyon pontosan adatot szolgáltatnak a számláláshoz.
