A Szibériában tapasztalt idei hőhullámrekordot szinte bizonyosan az emberi tevékenység okozta klímaváltozás váltotta ki – ezt állapította meg egy új tanulmány.
Idén január és június között több mint 5 Celsius-fokkal melegebb volt a hőmérséklet a térségben az eddigi átlagnál.
Verhojanszkban június 20-án 38 Celsius-fokot mutatott a hőmérő: ez volt az eddigi legmagasabb hőmérséklet, amit valaha mértek az északi-sarkkörön túl.
Az Arktisz a megfigyelések szerint a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegedik – fűzte hozzá a brit kutatást ismertető BBC News. Az Északi-sark hőmérséklete 1850 óta 2 Celsius-fokkal nőtt, míg a globális emelkedés 1 Celsius-fok volt.
A brit meteorológiai szolgálat által vezetett nemzetközi klímakutatócsoport megállapította, hogy
az emberi tevékenység hatásai nélkül az átlaghőmérséklet ilyen jelentős emelkedése 80 ezer évenként következhetne be.
Egy ilyen kiugró rekord szinte lehetetlen lenne, ha a Föld nem melegedne az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt – fűzték hozzá a tudósok.
A tanulmány „a klímaváltozás bolygóra gyakorolt hatásának egyértelmű bizonyítékaként” számolt be a szibériai felmelegedéssel kapcsolatos eredményeiről.
A klímakutatók számítógépes szimulációval játszották le, hogy az emberi tevékenység hatása nélkül milyen lenne a térség klímája. Mint kiemelték, a jelenlegi szibériai hőség miatt a Föld átlaghőmérséklete január és május között oly mértékben nőtt, hogy a második legmagasabb értéket érte el a mérések kezdete óta.
Az Északi-sark éghajlatának változása kulcsfontosságú Nagy-Britannia számára. Az ország klímáját meghatározó tényezőket ugyanis jelentősen befolyásolja az Arktisz éghajlata. Katharine Hendry, a Bristoli Egyetem tudósa szerint a szélsőséges brit időjárási jelenségek egész sorát lehet az Északi-sark klímaváltozásához kötni, köztük a 2015-ben és idén februárban bekövetkezett súlyos áradásokat.
A szibériai hőhullám Oroszországban is súlyos természeti és emberi katasztrófákat okozott. Vlagyimir Putyin orosz elnök június elején ezért rendkívüli állapotot hirdetett a térségben.
A júniusi erdőtüzek miatt a becslések szerint 56 megatonna szén-dioxid került a légkörbe.
Egyidejűleg a szibériai permafroszt olvadása is károkat okoz, a szokatlanul nagy rajokban érkező szibériai selyemlepkék pedig lecsupaszítják a fák koronáját, amelyek így még könnyebben lángra lobbanhatnak.
MTI
