Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Magyarország, Bosznia-Hercegovina, Olaszország, Szlovákia és Románia közösen kérte a lipicai lovak tenyésztésének felvételét az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
A végleges döntést a listára vételről az UNESCO Világörökség Bizottsága éves kongresszusán, 2021 decemberében hozza meg – közölte a szlovén kormány, amely a nyolc ország nevében a héten nyújtotta be a pályázatot az UNESCO párizsi titkárságán.
A lipicai valódi nemzetközi fajta, az egész világon elterjedt. 400 éve fajtatisztán tenyésztik, az 1800-as évek elején alkalmazott egyetlen arab cseppvérkeresztezéstől eltekintve idegen fajtát soha nem alkalmaztak tenyésztése során. A magyarországi állomány kiemelkedő genetikai értékével tűnik ki.
A lipicai lovak hagyományos tenyésztése Baranyában, Szlavóniában és Szerémségben része a horvát kulturális örökségnek, és 2017 elején bekerült a Horvát Köztársaság Kulturális Javak Nyilvántartásába is – olvasható a horvát kulturális minisztérium közleményében. Hozzátették: a nemzetközi kezdeményezés a közös UNESCO-jelölési lehetőségről 2017 végén indult, horvátországi lebonyolítója a kulturális minisztérium volt.
A lipicai ménest a napóleoni háborúk idején kétszer is Magyarországra menekítették, így alakult ki a mezőhegyesi lipicai jellegű állomány. Ezeket a lovakat 1876-ban Alsószombatfalvára költöztették, majd onnan 1912-ben Bábolnára. Innen kerültek az 1950-es években újra hegyi környezetbe, Szilvásváradra.
Szlovénia még 2015-ben jelezte, hogy a Lipicai Méntelep (Kobilarna Lipica) pályázni fog a világörökségi státuszra, majd 2019 májusában Szlovénia és Ausztria közös indítványról állapodott meg.
Egy kis lipicai történelem
A lipicai ménest 1580-ban alapították, az akkori Habsburg Birodalom területén II. Károly főherceg a Trieszt közelében, az akkor Magyarország területén található Lipiken, a mai szlovéniai Lipicán hozott létre tenyésztő telepet. A nemes fehér lovak világhírüket annak köszönhetik, hogy a Habsburg császári udvarban nagy számban alkalmazták őket. A tenyésztő telep genetikai alapját az ott található és a középkorban nagyra becsült, de kissé nehéz testű és Spanyolországból importált lovak és a szintén helyi, kemény természetű hegyi lovak adták. A császári udvar számára kívántak itt kiváló, szilárd szervezetű, a pompát, a gazdagságot minden jellegében mutató lovat kitenyészteni. A kezdeteknél használt mének közül nyolc ma is létező genetikai vonalat alapított, s a tenyésztés ezekre épül.
A lipicai lovakat Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Magyarországon, Szlovákiában, Olaszországban és Romániában is tenyésztik.
MTI
