Száznál is kevesebb egyede él már csak vadon az impozáns mendeszantilopnak vagy addaxnak (Addax nasomaculatus), de a nemzetközi fajmegmentési programok révén az állatkertekben kedvezőbb a helyzete, amin csak javított a legfrissebb szegedi esemény is, miután egy életrevaló borjú született júniusban, a háromhetes borjút már a látogatók is megfigyelhetik.
A borjak kilenc hónapnyi vemhesség után látják meg a napvilágot. Antilophoz illően pár órán belül már lábra is állnak az újszülöttek. Így történt ez a Vadasparkban is, a borjú három hetesen pedig már magabiztosan jár, fut, időnként ugrándozik.
Az addax erőteljes testfelépítésű a hímek marmagassága elérheti a 115 centit, tömege pedig a 125 kilót is, szőrzetük színe az évszakok váltakozásával sötétedik és világosodik. Hosszú, akár egyméteresre is megnövő, csavart szarvai miatt kedvelt trófea, orvvadászatuk jelentősen hozzájárult a létszámának csökkenéséhez. Olyannyira, hogy több állatfajhoz hasonlóan a természetes élőhelyén kipusztult vagy várhatóan rövidesen ki fog pusztulni.
Főleg olyan területen élnek, ahol gyakoriak a háborúskodások. A sivatagi életmódhoz alkalmazkodott állat a szélsőséges hőmérsékletingadozást éppúgy jól tűri, mint azt, hogy főleg silány minőségű, szárazságtűrő növényekkel táplálkozik, vízhez meg nem is jut hozzá. Nyáron főként éjszaka aktívak, a nappalokat pihenéssel töltik. Vegyes, 5-20 egyedből álló csordáikban kötött hierarchia van, a csoportot a legidősebb tehén vezeti.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listája alapján mindössze 60-90 kifejlett egyede él kisebb területeken a Szahara déli részén.
Az állatkerti állománya Európában több mint 210 egyedből áll. Csaknem 80 állatkertben tartják, Szegeden két éve. A sikeresnek mondható fajmentő tenyészprogramnak köszönhetően mendeszantilopokat telepítenek vissza Marokkóban és Tunéziában.
MTI, zooszeged.hu
