Kék-zöld színben ragyog uv fényben a kacsacsőrű emlős

0
1 133 megtekintés
Swing Szerelem Szulák

Újabb titkok derültek ki az amúgy is rejtélyes kacsacsőrű emlősről. Úgy tűnik, hogy nem elég, hogy tojásokat rak, a farka egy hódéra, a csőre pedig egy kacsafélére hasonlít. A texasi A&M Egyetem kutatói szerint az állat bundája zöld és kék színben világít ultraibolya (UV) fényben

Ez ez az első bizonyíték a tojásrakó emlősök biofluoreszcenciájára

A Kelet-Ausztráliában élő, részleges vízi életmódot folytató, különös megjelenésű kacsacsőrű emlőst rendkívül sűrű szőre megvédi a hideg vízben, de ennél sokkal többre képes. Egy kitömött múzeumi példány ugyanis óriási meglepetést okozott, amikor véletlenül UV-fény érte.

A LEGFRISSEBB KUTATÁSOK SZERINT EZ TOJÁSRAKÓ EMLŐS UGYANIS KÉK-ZÖLD SZÍNBEN VILÁGÍT.

Az úgynevezett biofluoreszcencia, tehát a más színű fény elnyelése, majd újbóli kibocsátása már ismert néhány halnál, kétéltűekben, madarakban és hüllőkben, ám ez a tulajdonság az emlősöknél azonban sokkal ritkább. Ez ez az első bizonyíték a tojásrakó emlősök biofluoreszcenciájára, amely eddig csak két emlősnél volt ismert: az UV-fény alatt élénk rózsaszínben izzó repülő mókusoknál és az oposszumoknál.

Miközben a repülő mokusok példányait vizsgáltuk a biofluoreszencia jeleit kutatva a természettudományi múzeumban, úgy döntöttünk, hogy ugyanabban a gyűjteményben más emlősfajokat is megnézhetnénk-mondta Allison Kohler, a texasi A&M Egyetem Vadon élő és Halászati Tanszékének doktorandusz hallgatója a LiveScience online tudományos portálnak.

A kacsacsőrű emlősök Ausztrália keleti részén élnek, kitűnően úsznak és életük nagy részét a vízben töltik. A hímek hátsó lábaikon „sarkantyúkat”, avagy „fullánkokat” viselnek, amikhez egy méregmirigy csatlakozik, de leginkább csak a vetélkedéseikben használják őket.

ÁRAMVONALAS TESTALKATA A HÓDÉRA EMLÉKEZTET, ÁM SZÉLES ÉS LAPOS SZÁJSZERVE, AVAGY A „CSŐRE” A KACSÁÉRA HASONLÍT, ÁM NEM SZARUBÓL, HANEM KEMÉNY BŐRBŐL VAN.

Amikor a 19. századi európaiak először látták ezeknek a furcsa kinézetű lényeknek a maradványait, sok tudós csak „ügyes hamisítványnak” titulálta őket. Azóta azonban az egész világ felfedezte a kacsacsőrű emlősöket.

A zöldes-kékes szín hasonló mintázatot és intenzitást mutatott a hím és nőstény egyedeknél, ami arra utal, hogy ez nem a reprodukcióhoz közötött, szexuális tulajdonság lehet.  –jelentették a kutatók. – Miután a kacsacsőrű emlős nem igazán támaszkodik a látására, ezért elképzelhető, hogy biofluoreszcenciájukat nem az egymással való kommunikációra, hanem rejtőzködésre használják, hogy meg tudják téveszteni a ragadozókat.

A tanulmány szerint a terepi alapú kutatások azonban elengedhetetlenek a kacsacsőrű emlős biofluoreszcenciájának és a vadon élő állatok eme ökológiai funkciójának valós dokumentálásához.

A rejtőzködésben használhatják

A tojásrakó emlős fluoreszkáló fényét az ausztráliai Tasmaniából származó és a chicagói The Field Múzeum gyűjteményében található két példány vizsgálata után fedezték fel. A tanulmány szerint mindkét példány, a hím és a nőstény is „ragyogott” az UV-fény alatt.

A tudósok ezután egy harmadik példányt teszteltek a Nebraskai Egyetem Állami Múzeumában, Lincolnban.

origo