Fehér szajkót filmeztek le Golop belterületén – videó

0
250 megtekintés
Szajkó (Garrulus glandarius), népies nevén Mátyásmadár - Fotó: Flickr
Swing Szerelem Szulák
Majdnem teljesen fehér szajkót észleltek az Aggteleki Nemzeti Parkban. A mellékelt kisfilm egy kerti madáritató mellett kihelyezett vadkamera felvételeiből lett összeállítva. A felvételek készítése óta nem került a kamera elé ez a madár – írja a nemzeti park. 

Az első részben a normál színezetű szajkót, a második részben egy majdnem teljesen fehér szajkót vett fel a kamera. Két egymást követő napon (2021. 09. 08-09.-én) a késő délutáni órákban jelent meg az itatónál, először egy rendes színezetű fajtársával, majd egyedül.

A madár szeme normális, csőre, karmai, lábpikkelyei rózsaszínesek, tollazata nagy része fehér, oldalán, hátán, fején, szürkés foltokkal. Az evező- és kormánytollak eltérő mértékben feketével futtatottak. A szajkó legjellegzetesebb tollai, a fiókszárny tollai kék-fekete csíkosak maradtak ennél a különleges megjelenésű példánynál.

Kép: Serfőző József
természetvédelmi őrkerület-vezető
ANPI – Zempléni Tájegység – YouTube videó

A részleges pigmenthiányt (leucizmus) genetikai rendellenesség okozza.

Az albinizmus a színanyag képződésének veleszületett zavara, mely csökkent vagy hiányzó pigmentációban nyilvánul meg, és a melanin nevű festékanyag hiánya okozza. A madarak színezetét nem csak a melanin alakítja ki, hozzájárulnak még a karotinoidok és a toll szerkezete is. A leucizmus pigmentszegénységgel jár, de nem hat az állat látására, valamint nem is változtatja a szemeket pirossá mint az albinizmus.

Az ilyen feltűnően fehér egyedek nem sokáig életképesek a természetben, hiszen hiányzik a rejtőszínezetük, így a természetes ellenségeik hamarabb megfogják. Továbbá látászavarokat és fényérzékenységet is okoz a pigmenthiány, ami szintén lecsökkenti a túlélési esélyüket.

A felvételek készítése óta nem került a kamera elé a madár.

A szajkó hazánkban gyakori, általánosan elterjedt madárfaj, állománya enyhén növekszik. Elsősorban erdei madár, de parkokban, fásított területeken, öreg kertekben is rendszeres fészkel. Fákra, magasabb bokrokra építi vékony gallyakból álló fészkét, melyet puha anyagokkal melegre bélel. Évente egyszer költ, amikor 5-6 tojást rak. 16-17 nap után kelnek ki a fiókái, melyek 3 hét múlva repülnek ki. Mindenevő, rovarokat, madártojást, madárfiókát, gyümölcsöket, gabonát, egyéb terméseket fogyaszt.

Fotó: Orbán Zoltán – MME

Jó hangutánzó képességű, riasztó hangjára több erdei állat is felfigyel. Recsegő „mátyás” kiáltásáról kapta népi nevét: mátyásmadár. Állandó madarunk, de ősszel feldúsul az állománya az északról hazánkba érkező példányokkal. Legtávolabb Oroszországban fogtak vissza egy magyar gyűrűs szajkót, ami 2130 km-t tett meg légvonalban a gyűrűzési helyétől.

Nem védett madárfajunk, tojás és fióka fogyasztása miatt vadászható augusztus-február között. Ősszel makkot raktároz télre, melyet több száz helyre rejt el, többnyire az erdő avarszintjében.

Szajkó (Garrulus glandarius), népies nevén Mátyásmadár – Fotó: Flickr

Mivel nem mindegyikre emlékszik,

akaratlanul is hozzájárul az erdők magról történő felújulásához. Ma már néhány erdészet ezt a tulajdonságát ki is aknázza, tálcákra helyezett tölgymakkot kínálva fel az erdőben számukra, így ezek madarak „ültetik az új erdőt”.

Serfőző József
természetvédelmi őrkerület-vezető ANPI – Zempléni Tájegység