Ül! Hozzám! Vár! Ereszd! A legfontosabb parancsok, amit minden négylábú társunknak meg kellene tanítania a felelősségteljes gazdinak, az eb biztonsága érdekében.
Ül: Ez az utasítás az alapja minden további, biztonságot szolgáló tudásnak, ismeretnek a kutyánál. Ha négylábú társunk ezt megtanulja, sikeresen megállíthatjuk, mielőtt túlreagálna bizonyos helyzeteket más ebekkel vagy emberekkel, de arra is jó ez a parancs, hogy leszoktassuk az ugrálásról. Az „ül!” egy alapvető utasítás, amire a szakértők szerint minden kutyának hallgatnia kellene.
Hozzám: A kutya élete múlhat azon, hogy megtanulja-e a „hozzám!” vezényszót. Gondoljunk csak bele, milyen kevés kell ahhoz, hogy kicsússzon a nyaka a nyakörvből, vagy egy rosszul becsukott kertkapun kiszökjön az utcára, kiszaladjon az úttestre.
Vár: Szintén fontos parancsszó a „vár!”, ugyanis amelyik kutya megtanulja, az nem fog kirohanni a nyitva hagyott ajtón, míg mi mondjuk átveszünk egy csomagot, és nem fog kirohanni az udvarra az épp a kocsibeállóra érkező autó alá.Amikor négylábú társunknak ezt a vezényszót tanítjuk, fontos, hogy a távolságon, az időtartamon és az eb figyelmét elterelő faktorokon is dolgozzunk.
Ereszd: Melyik kutyát ne vonzaná mágnesként néhány elejtett csirkecsont vagy egy addig ismeretlen szemetes? Viszont nagyon fontos, hogy minél előbb megtanítsuk neki: az utcán nem szabad felszedni semmit, ellenkező esetben komoly baja eshet, mi pedig reménykedhetünk, hogy még időben odaérünk vele az állatorvoshoz. Ám ha megtanulja az „ereszd!” parancsnak való engedelmeskedést, nem kell többé félnünk, hogy lenyel valamit az utcán. De azért mindig figyeljünk rá, biztos, ami biztos.
Forrás: Hazipatika
