Érkeznek a csodálatos telelő ragadozók: kékes rétihéják, gatyás ölyvek, kis sólymok

0
399 megtekintés
Kis sólyom (Falco columbarius) - Kép: fineartamerica.com
Swing Szerelem Szulák
Az északi tájakról egyre nagyobb számban érkeznek a Körös-Maros Nemzeti Park tájaira a nálunk telelő ragadozó madarak. Érkeznek a kékes rétihéják, a gatyás ölyvek és a kis sólymok is. November elejéig a nálunk költő, vonuló fajok, köztük a ragadozók is szinte teljes számban elhagyták hazánkat. Elvonultak a hamvas rétihéják, a kék vércsék és a kígyászölyvek. Helyüket a telelésre érkező, északi vendégek foglalták el – írja a Körös-Maros Nemzeti Park a weboldalán. 

A kékes rétihéják első példányai már szeptemberben felbukkantak, de nagyobb számban csak október közepén jelentek meg az alföldi tájakon. Számuk a novemberi hideg beálltával várhatóan tovább növekszik majd.

Kékes rétihéja (Circus cyaneus) – Kép: kuwaitbirds.org

A gatyás ölyvek szintén jellegzetes telelő madarak Magyarországon. A kékes rétihéjákhoz hasonlóan ők sem költenek nálunk, csak a hideg évszakban vendégeskednek itt. Első példányaik október közepén érkeztek meg. Jelenlétük nem annyira látványos, mint a kékes rétihéjáké, ugyanis jóval kevesebben vannak és szétszórtan mozognak.

Gatyás ölyv (Buteo lagopus) – Kép: creativemarket.com

A kis sólymok első hírnökeit is megpillanthattuk már októberben. Ezek a kis testű, gerle méretű, a vércséknél is kisebb ragadozó madarak szintén nem költenek Magyarországon. Méretük miatt nehezebb őket felfedezni, de annyi bizonyos, hogy meglehetősen ritka telelő madárfaj, csupán 200-300 példány tölti hazánkban a hideg évszakot.

A kékes rétihéják és a gatyás ölyvek főleg kis rágcsálókkal táplálkoznak, ezért a sík terepeken, pusztákon vadásznak leggyakrabban. Kis sólymok bárhol, akár a lakott területeken is előfordulhatnak, kivéve az erdőket, mert ott nem tudnak nagy sebességgel vadászni.

Gatyás ölyv (Buteo lagopus) – Kép: costas-demetriou.com

A kis sólyom rendszeres telelőfaj Magyarországon. Ez a kistermetű ragadozó madár olyan élőhelyet keres, ahol sok az énekesmadár, ugyanis főleg ezekkel táplálkozik. A Csanádi puszták ideális telelőhely számára, ugyanis itt nagyon stabil és sokszínű az énekesmadarak telelő állománya. A mocsarakban tömegesen telelnek a nádi sármányok. Az ugarsávokon a gyommagokat fogyasztó tengelicek, pintyfélék nagyobb tömegben fordulnak elő. A pusztákon téli vendégeink hósármányok, sarkantyús sármányok vannak, s a mezei pacsirták áttelelése sem ritkaság. A közeli állattartó telepeken a házi és a mezei verebek is nagyobb tömegben megtalálhatók. A kis sólymoknak tehát van miből válogatniuk.

Kis sólyom (Falco columbarius) – Kép: Flickr.com

Nagyon aktív vadászok, sok madarat felvernek a földről, komoly hajszákba, üldözésekbe fognak. Nagy élmény megfigyelni, ahogyan a kis sólyom vadászik. Alacsonyan és nagyon gyorsan repül, majd hihetetlen agresszivitással veti magát az énekesmadarakra. Könnyű észrevenni, amikor jól látható helyen, száraz fán, kútkarámon, határjelölő mezsgyefán, vagy más magassági ponton strázsál. A Csanádi pusztákon az átlagos években 6-10 kis sólyom telel. A területet felosztják egymás között, egy-egy madár általában több tíz hektáros területen vadászik.

Kis sólyom (Falco columbarius) – Kép: daveroachphotography.co.uk

A fenti három jellegzetes telelő ragadozó madárfaj mellett vannak olyan nálunk költő fajok is, melyeknek állománya telente jelentősen felduzzad, az északról érkező példányoknak köszönhetően. Ilyen a rétisas, a vándorsólyom, és a vörös kánya. Rétisasból például Biharugra térségében csupán 3-4 pár költ, de télen több tucat fiatal, kóborló példány érkezik ide. A fiatal vándorsólymok nemcsak észak-déli, hanem bármilyen irányba szívesen kóborolnak. A hazai, néhány tucatnyi állomány telente akár 200-300 példányra is felduzzad. A Körös-Maros Nemzeti Park különböző részterületein minden télen felbukkannak vándorsólymok. Olyan helyeket választanak, ahol nagy tömegben telelnek madarak, így van miből zsákmányolniuk. Időnként nagyobb városokban is felbukkannak valamilyen magasabb épület tetején, templomtornyokon, víztornyokon. Vörös kányák kis számban költenek hazánkban (Baranya és Somogy megyében), de a Dél-Alföldön csak telente bukkan fel néhány kóborló egyed.

kmnp.hu