Az őrült bestia – Egy különös emlős az utolsó dinoszauruszok korából

0
474 megtekintés
Az őrült bestia - Adalatherium hui - bájos kis pofija - Kép: Andrey Atuchin - Denver Museum of Nature & Science
Swing Szerelem Szulák
Az utolsó dinoszauruszok korában, mintegy 66 millió éve élt egy különös, macskaméretű emlősállat Madagaszkáron – írja a BBC hírportálja. Az Adalatherium hui rendszertani nevű őslény – úgy vélik – üregi állat volt, neve görög és a Madagaszkáron beszélt malgas szavakból áll össze, jelentése őrült bestia.

A Denveri Természettudományi múzeum kutatói a fajt a Nature tudományos lap friss számában mutatták be.

Az állat maradványainak felfedezése megkérdőjelezi azt a korábbi feltételezést, hogy evolúciójuknak ebben a korai szakaszában az emlősök általában elég kicsik, nagyjából egérméretűek voltak.

A kutatók szerint a most bemutatott egyed 3 kilogrammos lehetett, és amikor elpusztult, még nem érte el felnőttkori méretét. Az Adalatherium hui rendszertani nevű őslény – úgy vélik – üregi állat volt, neve görög és a Madagaszkáron beszélt malgas szavakból áll össze, jelentése őrült bestia.

Adalatherium hui, avagy az őrült bestia első ránzésre nem tűnik egy vérengző jószágnak – Kép: Andrey Atuchin – Denver Museum of Nature & Science

Ormányában jelentős számú ideg futott, ez a terület tehát rendkívül érzékeny lehetett. Ez a vonás gyakorta megfigyelhető az üreget ásó állatoknál. Mielőtt az emlősök birtokukba vették volna a szárazföldet, valószínűleg sokáig menekülniük kellett a náluk nagyságrendekkel nagyobb dinoszauruszok és más ragadozók elől.

Az egyed fosszíliájára 1999-ben bukkantak rá a Madagaszkár északnyugati részén lévő Mahadzsanga-medencében. Ez a legteljesebb és legjobb állapotban fennmaradt emlős a dinoszauruszok korából a Gondwana nevű ősi déli szuperkontinensről, amely egykor Indiát és Afrikát is magába foglalta. Amikor az Adalatherium élt, a Gondwana töredezett, Magaszkár már szigetté vált.

Adalatherium hui fosszíliája a Mahadzsanga-medencéből, ő a legjobb állapotban fennmaradt emlős a dinoszauruszok korából – Kép: Denver Museum of Nature & Science.

A kutatócsoport úgy véli, a szigetlakó állatnak más ragadozók elől kellett menekülnie és eltérő lehetett az élelme is, mint a szárazföldi emlősöké, talán ezért nőtt ekkorára.

MTI