Ezek a különös kinézetű állatok, első ránézésre olyanok mintha egy szarvas és egy nyúl románcából születtek volna, pedig ők csak a marák, akik a Tapírok világnapja alkalmából költöztek a Debreceni Állatkertbe.
2008 óta ünnepeljük április 27-én a Tapírok Világnapját, amely ezeknek az összetéveszthetetlen külsejű egzotikus patásoknak a szorult helyzetére hívja fel a figyelmet. A ma élő négy tapírfaj mindegyike szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján – hárman ráadásul veszélyeztetett besorolással – elsősorban orvvadászatuk és élőhelyük zsugorodása következtében. Az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében 2011 óta élnek dél-amerikai tapírok, a Debreceni Állatkertben akik az elmúlt években több utóddal is megörvendeztették a nagyközönséget.
A tapírok, eddig a velük egy térségből származó kapibarákkal osztoztak tematikus kifutójukon, amelybe március 31-én két nagy mara érkezett. A leendő tenyészpárt alkotó fiatal hím és nőstény Debrecenben találkozott először egymással, mivel az előbbi a Frankfurti, utóbbi pedig az Amszterdami Állatkertből származik. Az érkezésük utáni karanténidőszak és fokozatos összeszoktatás után már birtokba is vették a Dél-Amerika-soron található társaskifutót. Az Argentína déli és középső részén fekvő pampákon őshonos nagy mara, más néven pampanyúl (Dolichotis patagonum) az egyik legnagyobb termetű rágcsáló. Megjelenése igen különleges: feje rövidfülű nyúléra, míg teste inkább apró szarvaséra vagy más patáséra emlékeztet. Mivel a nőstények csak 3-4 havonta fél óráig termékenyek, a marák a rágcsálók többségével ellentétben egy életre választanak maguknak párt.
