A betolakodó fajok világszerte fenyegetést jelentenek az őshonos fajokra és a védett területekre

0
136 megtekintés
Hazánk egyik legismertebb invazív faja, a Harlekinkatica (Harmonia axyridis), miattuk alig találni, teljesen kiszorítják az igazi Hétpettyes katicabogarat. - Kép: eurekalert.org
Swing Szerelem Szulák
A betolakodó, vagyis nem őshonos állatfajok világszerte komoly fenyegetést jelentenek a védett területekre. A Kínai Tudományos Akadémia és a University College London (UCL) kutatói 894 olyan szárazföldi állatfajt – köztük emlősöket, madarakat, hüllőket és gerincteleneket – vizsgáltak, amelyeknek ismert invazív populációik vannak valahol a világban.  – derült ki egy kínai-brit tanulmányból.

A szakemberek világszerte csaknem 200 ezer védett területen nézték meg, hogy a vizsgált fajok megtalálhatóak-e azok területén vagy határaik közelében – olvasható a londoni intézmény honlapján.

Az invazív fajok súlyos és egyre növekvő veszélyt jelentenek az Európában honos biológiai sokféleségre. Az új, számukra idegen élőhelyekre bekerülő növények és állatok
túlsúlyba kerülhetnek a természetes növény- és állatvilághoz képest, és károkat okozhatnak a környezetben. Ezeket a szervezeteket „ invazív fajoknak ” nevezik.
A társadalmi és gazdasági következmények között említést érdemel például az emberi egészségre, a halászatra, a mezőgazdaságra és az élelmiszer-termelésre gyakorolt hatásuk. A bővülő kereskedelem és turizmus, valamint a határokon átívelő
áruszállítás mind felgyorsította e fajok terjedését. Az Európai Unió ma évente legkevesebb 12 milliárd eurót költ az invazív fajok elleni védelemre, és az általuk okozott károkra.

Teljes anyag: ec.europa.eu

A Nature Communications című folyóiratban publikált eredmények szerint a területek kevesebb mint 10 százaléka ad otthont jelenleg bármelyik vizsgált betolakodó fajnak, ami azt sugallja, hogy a védett területek általában véve hatékonyan védekeznek az idegen fajok ellen.

Ennek ellenére azonban csaknem az összes vizsgált területre fenyegetést jelenthet az invázió, ugyanis 99 százalékuk esetében a határaik 100 kilométeres körzetében már megtelepedett egy betolakodó faj, 89 százalékuknál pedig már a határaik 10 kilométeres körzetében találni egy-egy invazív populációt.

“Ezek az állatok megölhetik vagy versenyre kényszeríthetik az őshonos fajokat, elpusztíthatják természetes élőhelyüket”

– mondta Tim Blackburn, a UCL professzora.

Hazánk másik legismertebb és jobban is utált invazív faja, a Spanyol csupaszcsiga (Arion vulgaris) – Kép: axcela.lonza.com

Hozzátette:

az idegen fajok inváziója egyike azon öt legfőbb közvetlen tényezőnek, amely a biológiai sokféleség hanyatlásáért felelős világszerte, és a betolakodó fajok egyre gyorsabb ütemben szállnak meg új területeket.

A kutatók azt is megállapították, hogy a védett területek több mint 95 százaléka alkalmas környezetet biztosít ahhoz, hogy a vizsgált betolakodó fajok közül legalább néhány megvethesse a lábát.

Hazánkban a Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapján olvasható inváziós állatfajokról készült listát az Inváziós Szakértői Tanács és a Minisztérium munkatársai készítették. A lista összeállításának fő célja, hogy meghatározza azon fajokat, amelyekkel kapcsolatban aktív beavatkozás szükséges. Néhány ismertebb faj: a pézsmapocok, nyestkutya, amur, harlekin katica, spanyol csupaszcsiga. A teljes lista itt elérhető. A lista tartalmazza a még meg nem telepedett, ám veszélyes/veszélyeztető fajok közül néhány ismertebbet is pl.: szürke mókus, mosómedve, nutria, amerikai nyérc, fekete hattyú, díszes ékszerteknős, vörösfülű ékszerteknős.

A szakemberek szerint azok a védett területek adnak otthont nagyobb számú idegen fajnak, amelyek jobban ki vannak téve az emberi hatásoknak, például a közlekedés vagy a határaik közelében lévő nagy kiterjedésű települések miatt.

MTI