Veszélyben a Csarna-völgy és vele a hiúzok is

0
1 454 megtekintés
Eurázsiai hiúz - Kép: Whipsnade Zoo
Swing Szerelem Szulák
Magyarország legnagyobb érintetlen erdejének csendjét hamarosan felverheti a vasútépítő munkagépek zaja, ami komoly veszélyt jelent a ritka fajokat is magába foglaló helyi élővilágra. Turisztikai beruházást terveznek oda, vasúttal szelnék ketté a területet. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, Sölch Gellért nyilatkozata, valamint egy közzétett kormányhatározat alapján egyértelmű, hogy a börzsönyi Csarna-völgy jelenleg fokozottan védett részén is kisvasút épülhet – áll a WWF Magyarország közleményében.

“Az ország legnagyobb méretű fokozottan védett erdejéről van szó! Negyven éve nem történt itt fakitermelés, ami ekkora területen egyedülálló az országban. 2012-ben sikerült az erdő háborítatlanságát megőrizni, a fakitermelési szándék ellenére.  Most azonban ismét veszélybe kerülhet a Csarna-völgy”

– mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

Hogy ez miért rémisztő hír?

Fotó: Gálhidy László – WWF

A múlt század elején a fakitermelés hatékonyságának növelése érdekében erdészeti vasút épült a Csarna-völgyben, ahogyan a Börzsöny több más részén is. Az 1950-es évek végétől felhagytak a faanyag vasúti szállításával, a pálya egy része pedig a Csarna-patak gyakori áradásai következtében idővel használhatatlanná vált. Megmaradt szakasza ma turisztikai célokat szolgál, amelyen Kemence településétől egy rövid szerelvény a fokozottan védett terület határáig szállítja az érdeklődőket.

Megmaradt szakasza ma turisztikai célokat szolgál, Kemence településétől a „kisvasúttal” juthatunk el a fokozottan védett terület határáig, innentől az érdeklődők gyalogosan fedezhetik fel a vadregényes tájat.

Eurázsiai hiúz – Bayerischer Wald National Park, Bavaria, Germany – Kép: WWF

Az Északi-Kárpátok hangulatát idéző Csarna-völgy mindig is értékes természeti terület volt; a fakitermelés felhagyása utáni évtizedekben pedig új lendületet kapott az élővilágának teljes helyreállása. Ritka növény- és állatfajok költözhettek vissza, mint a fekete gólya, a fehérhátú harkály, az uráli bagoly vagy a parlagi sas. A Börzsöny szalamandraállományának egyharmada található meg itt, a kristálytiszta vizű patakban pedig előfordul a Petényi-márna és a kövi rák.

Néhány éve a hiúz is visszatért a völgybe – amely különösen alkalmas élőhely a korábban a kihalásig vadászott, ritka ragadozó számára.

A hiúz nem szereti a zajt

Fotó: Gálhidy László – WWF

Az eredeti kisvasút nyomai még ma is láthatók: a vízfolyás vonalát követte, sok helyen benne haladt, máshol hidakkal, töltésekkel vezették át a sűrűn kanyargó patakon.

“A mai követlményeknek megfelelő, turisztikai célú vasút kiépítése komoly műszaki megoldásokat kíván, a patak gyakori és erős áradásai közismertek. Átereszek, hidak, támfalak épülnének a völgyben és közvetlenül a patakban, ami súlyosan károsítaná az értékes élőhelyet”

– mondja a 24.hunak Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

A másik probléma a szerelvények és az egyszerre több tucatnyi ember szennyezése, zavarása. A hiúz például rendkívül érzékeny az ember jelenlétére, könnyű megzavarni és elűzni egy-egy területtel akár csak azzal, hogy rendszeresen lármázunk, nemhogy a vonat zajával.

Eurázsiai hiúz – Fotó: lazypenguins.com

A fokozottan védett területen tervezett 3,5 kilométeres új pályarész nem hozna újszerű turisztikai élményt a hegyvidékre, negatív hatása azonban egyértelmű.

„Az új, turisztikai célú vasút megépítése jelentős természeti károkozással járhat, veszélyeztetve ezzel Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik legértékesebb völgyének élővilágát. A WWF Magyarország sem a tervezett fakitermelést, sem a vasútépítést nem látja természetvédelmi szempontból fenntarthatónak a Csarna-völgyben”

– fejezte be a programvezető.

Forrás: wwf.hu24.hu