Itt a tavasz, indul a fészekelhagyási szezon is lassan, így minden évben aktuális lesz újra és újra a kérdés. Sosem tudják a szakemberek elégszer elmondani, hogy NE szedjük össze a magányosnak tűnő, amúgy sértetlen madárfiókát, ne tapizzuk össze és „mentsük” meg az erdőben látott anyjára várakozó őzgidát, nyúl-, nyest- és mókuskölyköket! Ha úgy is tűnik, nem árvák, a szüleik a közelben vannak és visszamennek értük.
Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, az emberek a településeken, utcákon, parkokban is találkozhatnak magányosnak tűnő fiókákkal.
Mit tegyünk, ha fiókát találunk?
A legjobb megoldás a nyílt helyen üldögélő fiókát óvatosan megfogva, a legközelebbi sűrű aljnövényzetfoltba, bokor alá tenni. A hazai madárfajok nem szagolnak, így az érintésünk nem okoz problémát. Leszakadt fiókás fészek, viharos időben kiesett fiókák esetében a legjobb mentési megoldás a szülők segítése a pórul járt fiatalok vesszőkosárba telepítésével és ágak közé helyezésével – kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. Az emberek többnyire ilyen tollas, nem menekülő, magányosnak tűnő fiókákkal találkoznak az utcán, a parkban, a kertben a földön ücsörögve, gyakran hangosan csipogva.
Fotó: Unsplash
Az MME felhívta a figyelmet, hogy
a látszat ellenére ezek a fiatalok nem árvák, a táplálékot kereső szüleik valahol a közelben vannak. Szükségtelen, sőt, a madarak számára kifejezetten káros hazavinni őket, az emberek ugyanis nem tudják megtanítani a fiókákat a túlélésükhöz nélkülözhetetlen viselkedési formákra.
A kirándulásokon talált, szüleikre várva mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidákat, nyúl-, nyest- és mókuskölyköket, vadmalacokat jó szaglású szüleik miatt megfogni sem szabad – hangsúlyozza az egyesület.
A nyaktekercs egy madár és nem elírás, tényleg így hívják. Nevét onnan kapta, hogy fejét nagy, akár 180 fokos szögben is képes elfordítani. Nem semmi látvány lehet. Pusztai környezetben ritkán fordul elő, ennek ellenére a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai találkoztak vele nemrégiben. Egyébként pacsirta nagyságú, a harkályfélék közé tartozó madár.
Mint írják, kéregmintás tollazatának köszönhetően ritkán kerül szem elé. Leggyakrabban éles, négy másodperc hosszú, nyávogásszerű, „ví-ví-ví” nászhangja árulja el jelenlétét. Veszély esetén felborzolja fejtollait és nyakát kígyószerűen tekergeti, erre is utal a nyaktekercs elnevezés. Főleg hangyákkal táplálkozik, amelyeket a hosszan kiölthető, kis horogban végződő nyelve segítségével szed össze. Vonuló madár, hazánkban márciustól októberig figyelhető meg. A telet Afrikában tölti.
Elég jó mimikriben, kerestünk zöld hátteret, különben a képen alig találod meg – Nyaktekercs (Jynx torquilla) – Fotó: Flickr
A nyaktekercs kevésbé kötődik a zárt erdőkhöz, szereti az elegyes, ritkás erdőket, gyümölcsösöket, parkokat, ahol a nyílt, füves, szárazabb területeken megfelelő mennyiségű hangyát talál. Évente egyszer költ, de pótköltése előfordulhat. Általában 7-12 tojást rak, amelyeken leginkább a tojó kotlik. A Hármas-Körös ártéri erdeiben és a Tisza-menti erdőkben gyakran hallani a nyaktekercs nászhangját a tojásrakás időszakában.
A Cserebökényi pusztákon az egykori árterületre emlékeztető facsoportok alkalmas élőhelyek lehetnek a nyaktekercs számára. Ennek ellenére a vonulás időszakában is ritkán látják, vagy hallják a pusztai környezetben.
Nyaktekercs (Jynx torquilla) – Fotó: Flickr
Most egy idős, kiszáradó, harkályodúkban bővelkedő facsoportban figyelték meg két alkalommal is. A nyaktekercs fészekodút nem, vagy csak nagyon ritkán váj egy-egy erősen korhadt fába, ezért a megtelepedéséhez fontos az odúk jelenléte.
Kimutatta a madárinfluenza-vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye több állattartó telepén. Az érintett állományok felszámolása, valamint a járványügyi nyomozás folyamatban van – közölte a hivatal közleményében.
A Békés vármegyei Tótkomlós településen található, több mint 44 000 példányt számláló pecsenyekacsa-telepen, a Pusztaföldváron a mintegy 1 500 állatot tartó tenyészlúdtelepen, továbbá a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Öcsöd településen lévő, nagyjából 20 ezres példányszámú állománnyal rendelkező hízópulykatelepen idegrendszeri tünetek és megemelkedett elhullás ébresztett gyanút az állattartókban.
A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból vett mintákból.
A hatóság időközben Tótkomlós településen további két ‒ egy pecsenyekacsákat, valamint egy pecsenyeludakat tartó ‒ telepen is kimutatta a vírus jelenlétét.
Valamennyi érintett állomány felszámolása folyamatban van. A gazdaságok körül a járványügyi hatóság kijelölte a 3 km sugarú védőkörzetet, továbbá megállapította a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet. Békés vármegyében sor került a megfigyelési körzet kiterjesztésére.
A Nébih ismét felhívta a figyelmet, hogy a magas patogenitású madárinfluenza vírusa bármikor újra megjelenhet. A szervezet továbbra is arra kéri az állattartókat, hogy szigorúan és következetesen tartsák be a járványvédelmi előírásokat – húzták alá.
Törpe víziló (Choeropsis liberiensis) született a Szegedi Vadasparkban - Fotó: zooszeged.hu
Törpe víziló (Choeropsis liberiensis) született április 9-én a Szegedi Vadasparkban, a gondozók a hagyományoknak megfelelően a látogatóktól várnak ötleteket, hogyan nevezzék el a jövevényt – közölte az intézmény honlapján.
Tigi és Chippo, a két törpe víziló 2008-ban állt párba a Szegedi Vadasparkban, miután az állatkert csatlakozott az európai fajmentő tenyészprogamhoz. Tigi első utódját 2011-ben hozta világra, legutóbb pedig 2020-ban született borja.
A nőstény gyakorlott anyaként neveli immár negyedik kicsinyét, jelenleg még a vízilóház biztonságában. Az első időszakban a lehető legnagyobb nyugalmat biztosítják az anya és kicsinye számára, ezért csak a hím látható a kifutóban, de ahogy lehetséges, a látogatók a borjút is megtekinthetik majd a vízilóház ablakán keresztül.
A törpe víziló neve ellenére nem számít kis méretű emlősnek, a kifejletten 160-275 kilós állatok legfeljebb rokonaikhoz, az akár másfél tonnás nílusi vízilovakhoz képest tűnnek apróbbnak.
Nyugat-Afrika trópusi esőerdeiben és mocsaraiban élnek, kevésbé kötődnek a vízhez, mint a nílusi vízilovak. A törpe vízilovat viszonylag későn, a 20. század elején fedezték fel. Sokáig ugyanis azt hitték, hogy növendék nílusi vízilovakról szólnak az élménybeszámolók, illetve tanúskodnak a maradványok.
Törpe víziló (Choeropsis liberiensis) született a Szegedi Vadasparkban – Fotó: zooszeged.hu
A törpe víziló nagy méretű rokonától eltérően nem csapatban él, veszély esetén pedig inkább az esőerdők sűrű bozótjába menekül. Bőre védelme érdekében speciális zsíros váladékot választ ki, amely az élősködőktől is megóvja. A kifejlett állat vízinövényekkel, gyökerekkel, gumókkal, lepotyogott gyümölcsökkel táplálkozik. A törpe víziló hossza eléri a 180-185 centimétert, az emberen kívül a felnőtt állatnak legfeljebb a leopárd lehet az ellensége.
A nőstény 190-210 napos vemhesség után egy vagy két kicsinyét a szárazföldön hozza világra. Az újszülött akkora, mint egy kifejlett házinyúl, 5-7 kilogramm. Születése után mindjárt föláll és kéthetesen már tud úszni.
Jelenleg – elsősorban élőhelyének pusztulása és az orrvadászat miatt – veszélyeztetett fajnak számít, mindössze 2000-2500 kifejlett egyede él vadon a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai alapján. Európai állatkertekben 125 egyedét gondozzák az állatkertek nemzetközi adatbázisa (ZIMS) szerint.
Alsó- és Felső-Ausztria után Bécsben is elindult az ingyenes „társkereső” szolgáltatás méheknek és virágoknak: a kertészek, borászok és más földtulajdonosok bejelenthetik, hova várják a méheket, a méhészek pedig egy időre odaköltöztethetik a méhkasaikat – közölte Bécs Város budapesti irodája.
A Bienenwanderbörse nevű ingyenes online platformot a Bécsi Agrárkamara üzemelteti, és méhészek, valamint földtulajdonosok regisztrálhatnak rá – olvasható a közleményben.
Mint írják, az online térképen a kertészek, borászok vagy nagy zöldterületekkel rendelkező cégek, önkormányzatok megadhatják, hova várják a méheket, a méhészek pedig a virágzás idejére odaköltöztetik a méhkasaikat.
A dolog fordítva is működik: a méhészek is jelezhetik, hogy például repce- vagy napraforgóültetvényt keresnek méheik számára.
A haszon így kölcsönös, hiszen a helybe vitt méhek több növényt tudnak beporozni, ami több termést jelent. Az osztrák főváros hétszáz méhésze pedig több mézre számíthat, amit aztán a bécsiek ehetnek meg – áll az összegzésben.
A kenguruk bájosak, na jó, az ausztrál vörös kenguruk nem mindig, de a bennett-kenguruk ellen senki nem emelhet kifogást, kisebbek, vastagabb bundájuak, ráadásul wallabyk, nem is kenguruk és cukik. Miskolcon most hét zsebibaba is nevelkedik, egyszerre.
Ha már kenguru, az erszényeseknek igazán különleges sajátosságuk a szaporodásuk, hiszen a névadó erszény egyfajta természetes inkubátorként működik. A szépen cseperedő apróságok között van olyan kölyök, aki még alig tekintget ki anyja domborodó erszényéből, míg a nagyobbak esetében, amelyek már rendszeresen el is hagyják „otthonukat”, sokszor éppen egy-egy láb, fül vagy egyéb testrész kandikál ki az erszény nyílásából – írja az Állatkert.
Miskolcnak hét nősténye van és ugyanennyi kölyök is született. Ebben nincsen semmi szokatlan. Az egyetlen váratlan dolog, ami azért előfordulhat, hogy az egyik anya megbetegedett, így a kölykéről nem tudott megfelelően gondoskodni. Ami azt jelentette, hogy nem engedte vissza az erszénybe és nem tudta szoptatni sem. Mielőtt azonban bárki közbeléphetett volna, a kölyök feltaláta magát. Bekéredzkedett egy másik anyához enni és rendszeresen be is mászik az erszénybe, immáron fogadott testvére mellé. Kifogást senki nem emelt az üggyel kapcsolatban, így aki szemfüles, egy anyánál, két egyszerre kandikáló fejecskét is megláthat, ha arrajár.
A Tasmania szigetén, illetve Ausztrália keleti és délkeleti részén őshonos Bennett-kenguru (Macropus rufogriseus) a partvidéki erdőkben és bozótosokban él. Köznapi elnevezése kissé megtévesztő, mivel bár számos tekintetben hasonlít közeli rokonaira, a kengurukra,
a náluk kisebb termetű és zömökebb, erdőlakó wallabyk közé tartozik.
Jellegzetessége a vöröses nyak- és vállszőrzet, illetve a nagy és mozgékony fül – a természetben főként erre és kiváló szaglására hagyatkozik, mivel látása viszonylag gyenge.
A Bennett-kenguru kölykei alig egy hónapos vemhesség után, mindössze pár centiméteres, csupasz embrióként jönnek a világra. Ekkor hatalmas erőfeszítéssel felmásznak anyjuk szőrén az erszény nyílásáig, hogy oda bebújva hónapokig teljes védelmet élvezve fejlődjenek. Így a kengurukölyök, amikor először hagyja magát megpillantani az erszényből kitekintve, általában már 5-6 hónapos korú. A következő hónapokban egyre fejlettebb, így egyre többet néz ki az erszényből, időnként, majd később már rendszeresen el is hagyja azt. Azonban akár még tíz hónapos korában is képes visszabújni, ha megijed, vagy ha csak egy kis pihenésre vágyik.
Pampanyúl vagy Nagy mara (Dolichotis patagonum) - Fotó: zoobudapest.hu
A pampanyúl vagy más néven nagy mara (Dolichotis patagonum) Földünk második legnagyobb rágcsálója. Megjelenése olyan, mintha egy nyulat kereszteztek volna egy őzzel, valójában azonban a tengerimalacfélék családjába tartozik. A Fővárosi Állatkertben is élnek, most pedig előbújtak az első utódok az üregükből.
Már négy kis nagy mara látható a kifutóban, de az állatkert szakemberei számítanak még többre is. Szép, napsütéses időben szeretnek napozni, így hamarosan kiderül mekorrára is nőtt a csapat.
A nagy mara Dél-Amerikában, annak is a déli részén, leginkább Patagóniában őshonos. Nappal aktív, és mint fentebb is megjegyeztük, szeret is napfürdőzni. Növényevő állat, étlapján elsősorban fűfélék szerepelnek.
Pampanyúl vagy Nagy mara (Dolichotis patagonum) – Fotó: zoobudapest.hu
A rmásik jellegzetessége, hogy a rágcsálókra nem jellemző módon a nagy mara, monogám kapcsolatban él, egy életre választ párt, a kölyköket pedig együtt nevelik fel. Gyakran több párból, illetve a kölykökből álló lazább közösségeket is alkot. A nőstények 13-15 hétig vemhesek, a kicsik pedig aránylag fejletten jönnek világra és gyorsan növekednek. Előfordul, hogy egy-egy üregben, kotorékban több szülő utódai is rejtőznek, de a szülők persze mindig megismerik a sajátjukat.
Pampanyúl vagy Nagy mara (Dolichotis patagonum) – Fotó: zoobudapest.hu
A Fővárosi Állatkertben a Dél-Amerika kifutóban találjuk meg őket, társbérletben több más, szintén azon a kontinensen honos állatfajjal, például a vízidisznókkal és a tapírokkal.
A tavaszi madárvonulás során az elmúlt időszakban néhány fakó rétihéját is megfigyeltek a nemzeti park munkatársai. Április elején Kardoskúton és Cserebökényben is felbukkantak magányosan vonuló példányaik – írja a nemzeti park.
Magyarországon négy rétihéjafajjal találkozhatunk.
A barna és a hamvas rétihéják költenek is nálunk, a fakó rétihéják tavasszal és ősszel átvonulnak itt, a kékes rétihéják pedig telelni járnak hozzánk.
A négy faj közül a fakó rétihéja a legritkább, bár az elmúlt két évtized során megszaporodott a megfigyelések száma. Ennek oka az, hogy költési területük is kiterjedtebb lett, már nemcsak a Románia-Ukrajna-Mongólia vonalon, hanem Észak- és Nyugat-Európában (Finnországban, Hollandiában, Franciaországban) is költenek. Hosszútávú vonulók, a telet a trópusi Afrikában töltik. A tavaszi és őszi vonuláskor hazánkban jellemzően a Tiszántúlon vonulnak át, de egyre gyakrabban bukkannak fel a Dunántúlon is.
Fiatal fakó rétihéja (Circus macrourus) – Fotó: Flickr
A KMNPI Kardoskúti Tájegységében minden évben látnak vonuló fakó rétihéjákat. Idén az első példányt április 1-én, a kardoskúti Fehér-tó melletti nádfedeles lesnél figyelték meg. A madár 3-4 percig körözött, majd továbbrepült. Cserebökényben szintén április elején láttunk egy felnőtt tojót.
A korábbi megfigyelések azt igazolják, hogy a vonuló fakó rétihéják ősszel hosszabb ideig is időzhetnek nálunk. Tavaly ősszel például több mint három hétig maradt egy példány a Fehér-tó környékén. Itt bőven talált táplálékul szolgáló rágcsálókat, repülő rovarokat.
Egy ókori argentin temetkezési helyen talált rókacsontok vizsgálata alapján a tudósok azt a következtetést vonták le, hogy az akkor emberek háziállatként tarthatták a rőt ragadozókat – jelentette a The Guardian című brit lap.
Az 1500 éves temetkezési helyről kiásott rókamaradványokat az emberek csontjai mellett találták. A szakértők szerint az állatokat gazdáik mellé temették, bár nem lehet pontosan megállapítani, hogy az emberi és állati testeket egy időben temették-e el. A szénizotópos kormeghatározás ugyanakkor azt mutatja, hogy a róka- és embercsontok is 1500 évesek.
A vizsgálatok szerint a maradványok alapján a rókatartás megelőzhette a kutyatartás elterjedését Patagóniában, ami nagyjából 700-900 évvel ezelőtt történt.
A nyomok arra utalnak, hogy a rókákat nagy becsben tartották, és nagy a valószínűsége, hogy az állatok a vadászokat és gyűjtögetőket társként kísérték. „Vagy szimbolikus állat volt a közösség számára, vagy a haláluk után gazdáik, esetleg a velük szorosabb kapcsolatban álló emberek mellé temették őket” – jelentette ki Ophélie Lebrasseur, az Oxfordi Egyetem zooarcheológusa, aki társával, az Argentin Nemzeti Tudományos és Műszaki Kutatótanács munkatársával, Cinthia Abbonával közösen készítette a tanulmányt.
Fotó: Flickr
A mai nevén Canada Seca településnél található, a spanyol gyarmatosítás idejét megelőzően az őslakosok által kialakított temetkezési helynél még 1991-ben végeztek ásatásokat. A tudósok most az akkor előkerült emberi- és rókacsontokat vizsgálták.
Az állatokat a Lycalopex nemzetség, vagyis a mai pamparóka egyik ősének hitték, ám kiderült, hogy
a megtalált csontok a Dusicyon nemzetség egyik kihalt fajtájának, a Dusicyon avus maradványai. Ez a fajta németjuhász kutya nagyságú volt, és nagyjából 500 évvel ezelőtt halt ki.
Ugyan Dél-Amerikában őshonos, de ezidáig nem volt információ arról, hogy példányai Patagónia északi területein is éltek volna.
Fotó: Flickr
Lebrasseur szerint nincs semmi jele annak, hogy a rókákat megették volna, a csontok elhelyezkedéséből és állapotából sokkal inkább arra lehet következtetni, hogy az állatok testét szándékosan temették el. Az állatok táplálkozási szokásainak megállapításakor kiderült, hogy jóllehet ragadozókról van szó, mégis inkább az emberi étrendet követték; növényeket, kukoricát is fogyasztottak. „Vagy az emberek etették őket, vagy a maradékokat fogyasztották el” – mondta Lebrasseur, hozzátéve, hogy az biztos, hogy táplálékukat a feltárt hely közelében kellett megszerezniük.
Korábban Buenos Airesben található temetkezési helyen fedeztek föl hasonló fajtájú rókacsontokat, amelyek az időszámításunk előtti második évezredből származnak.
A Balassagyarmati Járásbíróság jogerősen elzárásra ítélte azt az 50 éves férfit és 46 éves társát, akik elpusztítottak négy macskát – közölte a Nógrád Vármegyei Főügyészség.
Az ítéletet a Balassagyarmati Járási Ügyészség vádirata alapján hozták meg. A vádirat szerint a fiatalabb férfi 2023. szeptember 12-én megkérte ismerősét, hogy a háza padlásán lévő kölyökmacskákat „tüntesse el”, ezért egy doboz sört ajánlott neki. A másik férfi egy nylonzacskóba tette a párnapos állatokat, majd a fizetségül kapott sörrel hazament. A háza udvarán a zacskó száját bekötötte, mert később akarta elásni az állatokat, majd elment otthonról.
A vádlott szomszédja meghallotta a nyávogást, és értesítette a rendőröket és az állatvédőket. A rendőrök engedélyével egyik rokona átmászott a kerítésen, és a tűző napon lévő zacskó száját kinyitotta.
Ekkorra három kölyökmacska már elpusztult, kettő pedig életveszélyes állapotba került, ezeket az állatvédők orvoshoz vitték. Közülük az egyik ugyancsak elpusztult.
Mint a főügyészség írta, a négy macska rendkívüli szenvedéssel pusztult el, esélyük sem volt a menekülésre. Az ügyészség a macskatulajdonost felbujtóként, társát pedig tettesként elkövetett, több állat pusztulását okozó állatkínzás bűntettével vádolta meg.
A Balassagyarmati Járásbíróság előkészítő ülésén a két büntetlen előéletű vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte, és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról, ezért őket a bíróság elzárás büntetésre ítélte. Az ítéletet az ügyész és a vádlottak is tudomásul vették, így az jogerős. Az idősebb férfit 40, a fiatalabbat 25 nap elzárásra ítélte a bíróság.
A főügyészség kifejtette: az elzárás személyi szabadság elvonásával járó büntetési nem, amely a jogalkotó szándéka szerint a rövid tartamú szabadságvesztés alternatívája lehet. Legrövidebb tartama 5, leghosszabb tartama 90 nap. Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani a fogház fokozatra vonatkozó szabályok szerint.
Döbbenetes, összesen 137 cetféle pusztult el és került elő holtan, a Fekete-tenger oroszországi partjainál, csak márciusban – írja a Delfa állatmentő-szolgálat közleménye alapján a Moscow Times.
„Csak az elmúlt héten 101 delfin halálát regisztráltuk. Március 31-én 26 halálesetről értesültünk” – írta a mentőközpont április első napjaiban.
Az állatok testén látszik, hogy rengetegen gabalyodtak halászhálóba, mély vágások vannak a testeken, hiányoznak az uszonyaik, többüknbek felszkadt a gyomra. Néhányan sziklák köré kötött kötelekbe gabalyodtak, amit a Delfa szerint a halászok okozhattak, akik megpróbáltak megszabadulni a járulékos fogástól.
Az állatmentők szerint a delfinpusztulások magas száma azzal is összefügghet, hogy a hatóságok megduplázták a dél-oroszországi Kaukázus térségében a lepényhalakra vonatkozó 2024-es halászati kvótát. Az állatmentők szerint a lepényhal-hálók a legveszélyesebbek a cetfélékre nézve.
„Ha nem találnak alternatívát, vagy nem vizsgálják felül a halászati szabályokat, a Fekete-tenger delfinek nélkül marad.”
Németországban több kutyafajta kerülhet tiltólistára, mivel azok olyan tulajdonságokat örökítenek, amik szenvedést okozhatnak az állatoknak. Ebbe a szórásba beleesik a tacskó, a bulldog, de még a német juhászkutya is.
Betiltaná egy új törvénytervezet bizonyos kutyafajták tenyésztését Németországban – írja a Sky News-ra hivatkozva a Sokszínű Vidék. Az intézkedés célja, hogy megakadályozzák olyan tulajdonságok öröklődését, melyek szenvedést okoznak az állatoknak. Ilyen például a rövid láb, a szőrtelenség, a csontozat, fogazat rendellenességei, a várhatóan alacsony élettartam.
Ez alapján számos fajta lehet érintett a „farkasszerű” kutyákon kívül: a tacskó, a bulldog és a cocker spániel is. A német juhászkutya az alacsony élettartamával került fel a listára.
Fotó: Pixabay
A helyi kutyatenyésztők aláírásgyűjtésbe kezdtek, mert úgy vélik, ez egyes fajták eltűnéséhez vezethet.
A mezőgazdasági minisztérium szerint viszont nem egyes fajták, hanem a szaporítók ellen akarnak fellépni.
Ha már húsvétkor mégis nyúltartásra adtuk a fejünket, akkor nem árt egy-két hasznos tanács, hogy tapsifülesünk boldog és egészséges legyen. Logó- vagy épp állófülü barátunk 8-12 évig is velünk lehet, így a Nyíregyházi Állatkert összegyűjtöt pár fontos megszívlelendő tudnivalót.
Mint írják, húsvétkor nyuszik százezrei kerülnek új gazdáikhoz, s mint minden kedvencnek, nekik is megfelelő ellátásra van szükségük. A Nyíregyházi Állatpark fontos küldetésének tartja a felelős állattartás fontosságának hangsúlyozását.
A tapsifülesek formagazdagsága óriási—az óriásnyulaktól kezdve a legkisebb tengerimalac nagyságú „toy” nyusziig sok fajtájukat kitenyésztették.
Tippek újdonsült gazdiknak a helyes nyúltartásról:
1.Figyeljük minden nap kedvencünket, az egészséges állat élénk tekintetű, szép bundájú, jó kondícióban van, és óriási mozgásigénnyel bír. Fontos hogy olyan életteret biztosítsunk, amelyben a fajra jellemző életet élhet új családtagunk.
2. Az állatot mind kint mind bent tarthatjuk, ha kellően odafigyelünk a körülményekre. Ha a lakásban való tartás mellett döntünk, akkor mindig a leghűvösebb, legszárazabb helyiségben legyen a nyúl helye, mivel sem izzadni sem lihegni nem tud, könnyen hőgutát kaphat, ha a hőmérséklet 27°C fölé emelkedik. Az ideális hőmérséklet 15-21°C között van.
Kép: Pexels
3. Lakásban legegyszerűbben lecsatolható aljú dróthálós nyúlketrecben helyezhetjük el. Ez legyen tágas, legalább hatszor akkora, mint egy kifejlet állat, hiszen fontos hogy mozogni és tisztálkodni tudjon. A ketrec aljába ujjnyi vastagságú forgácsot tegyünk s annak a tetejére rakhatunk egy marék szénát is-ezzel megakadályozzuk a forgács széthordását. A ketrecbe helyezzünk el egy almos dobozt is, melybe üríthet az állat. Ezt naponta takarítsuk, így elkerülhetjük a kellemetlen szagokat.
4. Természetesen kültéren is tartható kedvencünk, napsütéstől óvott helyen, de télen a nagy hidegek ellen szénával jól telerakott kuckót kell biztosítani neki. Az állatkereskedésekben számtalan ketrec közül válogathatunk, de arra érdemes odafigyelni, hogy ezek az állatok nagyon jól tudnak ásni. A szökések ellen a földbe függőlegesen leásott fémhálóval lehet védekezni. Érdemes arra is gondolni, hogy a nyúl számos kint élő állat zsákmánya lehet, ezért védelmet kell biztosítani számára a kóbor kutyákkal vagy akár ragadozó madarakkal szemben is.
Kép: Pexels
5. Fontos kedvencünknek szabad mozgást is biztosítani – persze felügyelettel. Négyhónapos korától speciális nyuszi hámot is adhatunk rá, és kivihetjük legelni a friss fűbe, vagy szabadon is engedhetjük a lakásban megfelelő óvatossággal,mert könnyen megrághat bármit, a kábeleket, a tapétát, illetve a bútorok lábait és növényeinket is.
6. Nagyon fontos, hogy helyesen tápláljuk kedvencünket, mert nagyon érzékeny emésztőrendszere van, és ha nem megfelelő ételt kap, könnyen megbetegedhet. A legfontosabb, hogy mindig legyen tiszta víz egy önitatóban éa jó minőségű, száraz széna a ketrecében. Az ideális étrend a lehető legjobban közelítse meg a természetes, alapvetően fűből (a közhiedelemmel ellentétben nem répából) álló takarmányát. A folyamatosan pótolt széna mellett hetente többször is kínáljuk meg nyúltáppal, valamint kiegészítő takarmányként különféle zöldségeket adhatunk pl. fehér-, és sárgarépát, paprikát, spenótot, uborkát és zellert . Káposztából vagy karalábéból csak ritkán és csak nagyon kis mennyiség megengedett. Gyümölcsöket a magas cukortartalma miatt csak módjával érdemes adni az állatnak.
Kép: Pexels
7. Ha a nyuszi korábban nem kapott zöldséget, vagy három hónaposnál fiatalabb, fokozatosan kell rászoktatni arra (kb. 7-10 nap alatt) – egyszerre csakis egyféle zöldséggel próbálkozva – hogy ne legyen hasmenése tőle. A fokozatosság rendkívül fontos minden új eledel bevezetése során.
8. Mivel a nyulak szeretnek rágcsálni – a folyton növő metszőfoguk miatt erre szükségük is van – biztosítsunk neki rágni valót. Ez lehet akár egy rágófa, vagy szépia.
Kép: Pexels
9. Nyulunkat rendszeresen vigyük állatorvosi ellenőrzésre, és évente, kora tavasszal oltassuk be a nyulak vérzéses betegsége (RHD) és mixomatózis ellen. Mindkét vírusos betegség gyorsan elhulláshoz vezethet a nem oltott állatoknál.
10. A családi kedvencként tartott nyulat mindenképpen ivartalanítsuk, ellenkező esetben könnyen antiszociálissá válik, amikor eléri az ivarérett kort. Ivartalaníttatni csak 8 hónapos kor után lehet, ezért az ellenkező ivarú állatokat addig külön kell választani, vagy várni kell a nyúltárs beszerzésével. A nyúl házilagos szaporítása komoly ismeretek nélkül nem javasolt.
Kép: Pexels
A műtéten átesett jószágok kezesek és nyugodtak maradnak életük végéig, rengeteg örömet okozva gazdájuknak.
Szürke gém a Kolon-tónál - Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park - knp.hu
A Kolon-tónál oktatóközpont, a szegedi Fehér-tónál és a Vörös-mocsárnál bemutatóhelyek, a Nagyszéksós-tónál információs pont jött lére a vizes élőhelyek természeti értékeinek bemutatására – közölte a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztályának vezetője.
A Kolon-tó természeti értékeinek megismerését segíti az Izsákon megépült Kolon-tavi Fürkésző Oktatóközpont. A közvetlenül a tó mellett található épület rendhagyó természetismereti órák és foglalkozások megtartására készült, de szakvezetéses túrák is indulnak majd innen. Az épület tetején kialakított kilátópontról szinte az egész Kolon-tó belátható. A Fürkésző legkülönlegesebb eleme a hét állomásból álló digitális tanösvény, amely bemutatja a Kolon-tó tájtörténetét, állat- és növényvilágát, különleges élőhelyeit, valamint a tó körüli tanösvényekről és túraútvonalakról is tájékoztatást ad.
Tündérrózsás vízfelülelt – Kolon-tó – Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park – knp.hu
A Császártöltés melletti Vörös-mocsár terepi bemutatóhelyen fedett pihenőhelyek, madármegfigyelő tornyok, halászati bemutatóhely létesült, valamint új információs táblákat kapott a most már 8,5 kilométer hosszúságúra bővült Vörös-mocsár tanösvény. Az új építmények rövid előadások és bemutatók megtartására is alkalmasak.
Éjjel a Kolon-tónál – Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park – knp.hu
A Kurgán Természetvédelmi Bemutatóhely kiindulópontja a terepi programoknak, helyszínt biztosít a térség hasznosításával, az élőhelyek fenntartásával kapcsolatos szakmai találkozóknak, képzéseknek és ökoturisztikai programoknak.
A projekt keretében a mórahalmi Nagyszéksós-tón megvalósult Natura 2000 információs pont tájékoztatást ad a helyszínhez közeli Natura 2000 területek természeti értékeiről, élővilágáról. A fejlesztés részeként a bivalyrezervátum körül kerítést építettek, valamint kültéri padokkal, asztalokkal és kerékpártorolókkal pihenőhelyeket alakítottak ki.
Legel a Furioso North-Star ménes – Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park – knp.hu
A Duna-Tisza közén elhelyezkedő, ökoturisztikai szempontból kiemelt helyszíneket érintő fejlesztést a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága 527 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósította meg.
Huszármajmok (Erythrocebus patas) a Nyíregyházi Állatpark kifutójában - Fotó: MTI/Balázs Attila
A fiatal hímekből álló 4 fős csapat Lengyelországból érkezett az Európai Fajmegőrzési Program keretében s most, hogy a karanténidőszak lejárt, már a látogatók is megtekinthetik őket a külső kifutóban – írja az Állatpark.
A cerkó-félék családjába tartozó állatok Nyugat és Közép-Afrika szavannáin őshonosok és elsősorban talajlakó életmódot élnek. Fajnevüket a hímekre jellemző kackiás bajuszról kapták.
Huszármajmok (Erythrocebus patas) a Nyíregyházi Állatpark kifutójában – Fotó: MTI/Balázs Attila
Hosszú megnyúlt végtagjaikkal és lekerekített rövid ujjaikkal testfelépítésük a futáshoz alkalmazkodott. A ragadozók támadásai ellen gyorsaságukkal védekeznek, ugyanis a faj a Föld leggyorsabb főemlőse, 3 mp alatt feltud gyorsulni 50km/h sebességre. A természetben az erdőírtások valamint a vadászatuk miatt csökken az állományuk.
A fajra jellemző, hogy a fiatal hímek -akiknek nem jutott nőstényekből álló hárem- általában agglegény csoportba tömörülnek, az Állatparkban is egy ilyen „majomsereg” tekinthető meg, ezzel is segítve a fajmegőrzési programot.
A korábban beköszöntött tavasz miatt idén a szokásosnál is hamarabb lehet számítani az őshonos, valamint az újonnan megjelent Hyalomma kullancsok felbukkanására Magyarországon – közölte a HUN-REN Ökológiai Központ.
A tavaszias időjárás kihat a kullancsok gazdaállataira, így magukra a vérszívókra is, emiatt idén az őshonos és a behurcolt fajok egyaránt korábban jelenhetnek meg Magyarországon – olvasható a közleményben.
Az Ökológiai Kutatóközpont 2021-ben indította el Kullancsfigyelő programját, amelynek célja a klímaváltozás hatására Magyarországon is megjelenő nem őshonos – különösen a Hyalomma – kullancsfajok vizsgálata. Ezek a fajok számos patogén terjesztésére képesek, ezek közül a leghírhedtebb az akár 30 százalékos halálozási aránnyal járó krími-kongói vérzéses láz vírusa.
A közösségi kutatási program segítségével az elmúlt három év során több száz lakossági bejelentés érkezett a kullancsfigyelő.hu portálra és összesen 14 Hyalomma-egyedet sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól. A kullancsok többségét nagytestű emlősökön találták. A beérkezett Hyalomma kullancsokat jelenleg is vizsgálják, ugyanakkor a krími-kongói vérzéses láz vírusa eddig egyik egyedben sem volt kimutatható.
A közlemény szerint a monitorozás szempontjából különös figyelmet érdemelnek azok az egyedek, amelyeket már a tavaszi hónapokban sikerült azonosítani, mert ez arra utalhat, hogy a kullancs nem egy vándormadárral érkezett az országba, hanem itt telelt át, vagy akár itt is kelt ki.
Hyalomma marginatum – Fotó: wikipedia.org
A Hyalomma kullancsok nagyobbak és gyorsabbak a Magyarországon megszokott kullancsoknál, pajzsuk egyszínű, sötét, lábuk látványosan sávozott. Eredeti élőhelyük Magyarországtól jóval délebbre található, ugyanakkor a klímaváltozás miatt a közép- és észak-európai éghajlat is egyre inkább megfelelő számukra.
Mint írják, a vándormadarak nem hordozzák a krími-kongói vérzéses láz vírusát, ezért kicsi az esély egy fertőzött kullancs hazai megjelenésére.
A kutatók továbbra is arra kérik a lakosságot, hogy amennyiben úgy vélik, hogy Hyalomma-egyedet találtak, őrizzék meg jól záró tégelyben, és jelezzék a kutatóknak. Az azonosításról és a beküldés módjáról további információ a Kullancsfigyelő honlapján (www.kullancsfigyelo.hu) érhető el.
Mint minden évben, a vízóraaknák, pincék fogságába került békák, köztük kiemelten a varangyok mentésére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A magyarországi lakóépület-adatokat, a mintegy 2,3 millió családi ház jellegű épületet figyelembe véve előfordulhat, hogy a szárazföldi életmódot folytató békák akár sokezres állománya reked pincébe, az ő életüket megmentheti a lakosság akár egy-két perc alatt – figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleménye.
A településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangy, a barna ásóbéka, helyenként a bajszos- vagy barnabékák, de akár még a vizektől elkalandozó zöldbékák és unkák is
a vízóraaknákba esve, pincékbe tévedve végleg csapdába kerülhetnek és éhezve akár évekig, a halálukig sínylődhetnek.
Barna varangy hím (Bufo bufo) – Fotó: Dr. Mester Béla – HNP
Az állatok pusztulása is probléma, de nagyobb baj, hogy ezek a példányok nem tudnak részt venni a szaporodásban. A kétéltűek közé tartozó békáknak még az életük jelentős részét a szárazföldön töltő fajoknak is vízre van szüksége a szaporodáshoz, a peterakáshoz és az ebihalak akár két hónapot is meghaladó fejlődéséhez.
Az állat- és természetvédelmi megfontolások mellett jelentős a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajok biológiai védekezésben betöltött szerepe.
A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont.
Barna ásóbéka (Pelobates fuscus) – Fotó: Flickr
A bajba jutott békákon nagyon gyorsan és egyszerűen segíthet a lakosság azzal, ha az állatokat a vízóraaknákból, pincékből akár puszta kézzel is kiemelve a kertben elengedi, valamint ezeket a helyiségeket márciustól-szeptemberig havonta ellenőrzi. Emellett a kertben petarakóhelyet, valamint úgynevezett békagarázsokat, nappali békamenedékeket is lehet készíteni számukra.
Aki nem biztos abban, hogy milyen békafajjal találkozott, használhatja az MME ingyenesen letölthető kétéltű- és hüllőhatározó okostelefonos applikációját az azonosításhoz.
„Ha pedig még ennél is többet szeretnénk tenni ezekért az ártalmatlan, ugyanakkor rendkívül érdekes megjelenésű és viselkedésű állatokért, vagy éppen gyönyörködni szeretnénk a zöld varangyok elképesztő fuvolázó hangjában, a kertben gyorsan készíthetünk peterakóhelyet, illetve békagarázsokat, nappali békamenedékeket is nekik”. Az alábbi cikkben olvasható, hogyan is:
Mindjárt itt a húsvét. Ilyenkor sok gyereknek eszébe jut, hogy mennyire aranyosak a nyuszik, ő is szeretne egyet. Teljesen igazuk van, tényleg nagyon aranyosak, bolyhosak és cukik és természetes, hogy a szülők szeretnének örömet szerezni. Ugyanakkor rossz magyar szokás, hogy ilyenkor tényleg elrohanunk nyuszit venni, sokszor bele sem gondolva, hogy mi lesz az állat sorsa az ünnepek után.
Azért mert pillanatnyilag jó ötletnek tűnik, soha ne vegyünk semmilyen házikedvencet, húsvéti nyuszit sem!
A kis tapsifülesek is érző lények, akiket nem lehet félretenni, ha nincs rájuk idő, pénz vagy energia. Jó tudni, hogy egy nyuszi akár 6-10 évet is élhet, tehát ha megvesszük, ennyi időn keresztül gondoskodnunk kell róla.
Fotó: Pixabay
Nyuszidömping
Húsvét idején felszaporodnak a kisnyulak a kereskedőknél és az állatboltokban.A gondos és állatbarát tenyésztők küzdenek is ez ellen. Az emberek többsége, akik ilyenkor hazavisz egy kis nyuszit, többnyire azzal sincs tisztában, hogy néhány hónap múlva mekkora is lesz, az akkor még cuki kis szőrmók.
Ugyanis egy törpenyúl maximális súlya 2 kg, ezzel szemben egy óriásnyúl akár 10 kg-ot is meghaladó súlyt érhet el.
Sokszor előfordul, hogy a nyuszi, amit eladtak, későn született, ezért a neves ünnepre még nincs is elválasztva anyjától. Azok a nyuszik, melyek nem találtak új gazdára az ünnep előtt, akár hónapokig is a kereskedésekben maradnak, már nem kellenek senkinek, hiszen megnőttek. Rajtunk aztán igen hamar jelentkeznek a nem megfelelő tartásból következő viselkedési zavarok.
Nem sokkal szerencsésebbek azok az alkalmi nyuszik sem, akiktől meg az ünnepek után szeretnének aktuális gazdáik megszabadulni, nagyjából bármi áron.
Kép: wordpress.com
Éppen ezért, az állatmentő szervezetek évek óta küzdenek, hogy az ünnepi élőállat vásárlás, mint rossz szokás, minél előbb kimúljon a köztudatból.
Ha mégis élő nyulat szeretnénk húsvétra, gondoljuk át alaposan a döntésünket. Ismerjük meg őket, szükségleteiket, fontoljuk meg jól, hogy valóban akarunk-e állatot tartani a lakásban. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a nyulak is érző lények, és nem érdemlik meg, hogy pár hét alatt megunva az utcán végezzék.
A döntésben segítségünkre lehet például, Dr. Jekkel Gabriella nyúletológus, az állattenyésztési tudományok doktora és törpenyúl-tenyésztő könyve: a 100 kérdés 100 felelet, amit a nyúltartásról tudni kell.
Gondoljuk át alaposan, a nyúlon túl is van ünnep, ne ajándékozzunk élő állatot húsvétra. Az idei is legyen állatbarát ünnep, maradjunk a csokinyúlnál.
Két évtizede az első halálos pumatámadás körülményeit vizsgálták a kaliforniai hatóságok vasárnap, miután az állam területén egy testvérpár egyike vált a ragadozó áldozatává.
A hatóságok közlése szerint a testvérpár, egy 21 és 18 éves férfi szombaton elhullajtott agancsokat gyűjtött Észak-Kalifornia egy lakott területtől távol fekvő erdejében, amikor a puma megtámadta őket. Az idősebb testvér nem élte túl a támadást, öccse telefonon értesítette a hatóságot.
El Dorado megye rendőrhatóságának irodája arról adott tájékoztatást, hogy a kiérkező járőrök a fiatal testvért súlyos sérülésekkel látták el, miközben testvére holttestét a ragadozó őrizte. A rendőrök csak figyelmeztető lövésekkel tudták elriasztani a pumát, ami után megállapították a fiatal férfi halálát.
A macskaféle ragadozót később a vadőrök és rendőrök körbekerítették, majd megölték.
A puma, azaz hegyi oroszlán ritkán támad emberre, az elmúlt 40 évben összesen mintegy kéttucat incidenst jegyeztek fel az kaliforniai vadvédelmi hatóságok. Az Egyesült Államokban legutóbbi halálos pumatámadás 2018-ban történt Oregon államban.
A puma a teljes amerikai kontinensen megtalálható, Kanada és az Egyesült Államok nyugati hegyvidéki részén, míg Mexikótól Dél-Amerika déli csücskéig csaknem mindenütt.
A kutyák az emberekhez hasonlóan értik a szavakat – derült ki az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak a Current Biology című folyóiratban pénteken megjelent tanulmányából, amely szerint az ismert szavak a kutyák agyában is előidézik a jelentés mentális reprezentációját.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák agyi válaszait vizsgálva mutatták ki, hogy a látszat ellenére a kutyák nemcsak, hogy értik a tárgyszavak jelentését is, de az ezt támogató agyi és mentális folyamatok hasonlóak ahhoz, mint amelyeket az embereknél tapasztalnak.
„A kutyák nemcsak egy tanult viselkedéssel reagálnak a szavakra, hanem valóban értik a jelentésüket”
– összegezte a vizsgálat eredményeit a közleményben Boros Marianna, az ELTE Etológia Tanszéken működő Neuroetológiai Kutatócsoport kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője.
Kép: Unsplash
Magyarázata szerint a kutyák nemcsak a kontextus alapján találják ki, hogy mire vonatkozhat egy-egy szó, hanem a szavak hallatán előhívnak egy emléknyomot, egy úgynevezett mentális reprezentációt. „A mentális reprezentáción keresztül történő jelentésfeldolgozást referenciális szóértésnek hívjuk, és sokan úgy gondolják, hogy ez egy kizárólag emberi képesség” – tette hozzá.
„A beszélni még nem tudó csecsemők vagy állatok szótudását mérő tesztekben általában egy aktív választ várnak a tesztalanyoktól” – magyarázza Magyari Lilla, a Neuretológiai Kutatócsoport és a Stavangeri Egyetem munkatársa, a tanulmány másik vezető szerzője. A kutató ismertetése szerint a kutyáktól például azt kérik, hogy hozzanak nekik oda egy tárgyat vagy menjenek oda egy tárgyhoz. „Csak kevés kutya tudja a véletlen szintnél jobban teljesíteni ezeket a teszteket.
Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy nem lehetséges-e, hogy valójában értik a szavakat, csak a feladat okoz nekik nehézséget” – magyarázta a kutató.
Ezért úgy döntöttek, hogy új tanulmányukban a kutyák passzív tudását fogják vizsgálni non-invazív EEG segítségével, mivel a korábbi tapasztalatuk szerint az agyi válasz mérése érzékenyebb módszer lehet a nyelvértés vizsgálatára kutyáknál.
A kísérletben 18 kutya és gazdáik vettek részt. A kutya gazdája kimondta egy tárgy nevét, majd felmutatta azt a tárgyat. Néha viszont meglepte a kutyáját, és nem azt a tárgyat mutatta fel, amelyiknek a neve elhangzott. Eközben a kutatók EEG-vel mérték a kutya agyi aktivitását. A kutatók azt feltételezték, hogy ha az elhangzott szó aktiválja a kutyáknál a tárgy mentális reprezentációját, akkor a kutya várni fogja, hogy az azzal megegyező tárgyat mutassák fel.
Emberi kísérletekben a szó és a tárgy közötti eltérés érzékelését negatív EEG-jel kíséri, mely a bemutatástól számított 400. miliszekundumban szokta elérni maximumát. A kutyáknál egy hasonló időbeli lefutású mintázatot tapasztaltak a kutatók, ami embereknél a szavak jelentésének feldolgozását tükrözi. A kutyáknál mért különbség nagyobb volt azoknál a tárgyaknál, melyek nevét a kutyák jobban ismerték, ami tovább erősíti azt az értelmezést, hogy az itt talált agyi mintázat valóban a kutyák szóértését tükrözi. Az, hogy hány szót ismert egy kutya, nem volt hatással az eredményekre – jegyezték meg.
Kép: Unsplash
„Nem számít, mekkora a kutya szókincse, a kutya elméje képes arra, hogy egy szót hallva előhívja a hozzá tartozó mentális reprezentációt. Vagyis úgy tűnik, hogy ez a képesség nemcsak néhány, kivételesen sok tárgyszót ismerő egyedre jellemző, hanem általánosan jelen van a kutyákban”
– teszi hozzá Andics Attila, a kutatócsoport vezetője.
A közlemény szerint az, hogy a kutya mint faj az emberhez hasonlóan általánosságban képes referenciálisan érteni a szavakat, alapvetően megváltoztathatja azt, ahogyan a kutatók az ember nyelvhasználatának egyediségéről gondolkodnak. Az Etológia Tanszék kutatóinak eredményei hatással lehetnek a nyelv evolúciójának elméleteire és modelljeire, emellett a kutyatartók számára is fontos felismeréseket tartalmaznak.
„A kutyák többet értenek, mint amennyit mutatnak”
– mondja Magyari Lilla. „Habár gyakran úgy tűnhet, hogy nem tudják miről beszélünk, valójában érthetik egyes szavak jelentését” – hangsúlyozza a kutató.
Kép: Unsplash
Az eredmények azonban további kérdéseket is felvetnek. Nem tudni, hogy a kutyák referenciális szóértési képessége fajspecifikus jelenség-e, vagy más emlősöknél is jelen lehet, illetve hogyan alakult ki ez a képesség és összefügg-e a kutyák domesztikációjával. Annak a megválaszolása is várat magára, hogy ha a kutyák az emberekhez hasonlóan értik a tárgyszavakat, miért okoz nekik nehézséget elsajátítani azokat – írták a kutatók.
