Patás karbantartók a Kiskunságban

0
1,800 megtekintés
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Magyar szürke szarvasmarhák érkeztek a napokban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő Böddi-székre, ahol egy hatalmas tájátalakítással járó természetvédelmi programban kapnak kulcsfontosságú szerepet – írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

A részben Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe tartozó Böddi-széken újraegyesítik a hatvanas években csatornával kettévágott szikes tavat, és kiterjesztik a madarak által kedvelt, sekély szikes vízzel borított területet.

A Kiskunság középső részén található Böddi-szék igazi madárparadicsom, ahol viszonylag kis területen nagyon sok védett madárfaj talál ideális fészkelő-, táplálkozó- és pihenőhelyet. A tómedret azonban annak idején kettévágták a Sós-éri főcsatornával, ami természetvédelmi szempontból káros következményekkel járt: a csatorna akadályozza a természetes vízmozgást, befolyásolja a szikes tó vízháztartását és hozzájárul a tó lefűződő öblözeteinek fokozatos feltöltődéséhez, elmocsarasodásához.

Bíbicek a Böddi-széken – Fotó: Hamar Sándor

Ennek a folyamatnak a visszafordításán dolgoznak immár négy éve uniós támogatással a természetvédelmi szakemberek. Ahhoz, hogy a terület visszanyerje eredeti képét és gazdag élővilágát, nem elég újraegyesíteni a tómedret, hanem vissza kell szorítani a szikes réti és szikfok növényzetre terjeszkedő nádat és mocsári növényzetet.

Ebben van fontos szerepe a legelő állatoknak, melyek taposásukkal és rágásukkal elvégzik ezt a feladatot. A mocsári területek legeltetése jelenleg egy kisebb létszámú magyar szürke gulyával indult meg, az állatok az igazgatóság meglévő állatállományából érkeztek a Böddi-székre.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park 

A vízállásos legelőterületek fokozatos előkészítését követően a legelő állatlétszám fokozatosan, több lépcsős beszerzéssel bővülni fog, ameddig a gyepterületek kedvezőbb állapotba kerülnek, és a tervek szerint vásárlandó magyar tarka szarvasmarháknak is megfelelő táplálékot biztosítanak. Bevált módszer, hogy mielőtt a szarvasmarhákat ráengednék a mélyebb fekvésű területekre, szárzúzóval letarolják az öreg nádat és zsiókát, és a helyén sarjadó fiatal hajtásokra engedik rá a gulyát. A tavasszal sarjadó, zsenge nád még édes, ezért azt a jószágok kifejezetten kedvelik, de az idei évi megnyúlt, zöld leveles hajtásokat is szívesen elfogyasztják.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

A legelő állatok jelenléte nem csak a növényzetre, hanem az egész ökoszisztémára hatással van, ezért nem lehet őket semmilyen gépi beavatkozással helyettesíteni. Előnyük például, hogy a nyugodtan legelésző nagytestű állatok nem zavarják a madarakat, a trágyájuk miatt pedig gazdagabbá válik a terület rovarvilága, ami vonzza a rovarevő madarakat és kisemlősöket, azok pedig a ragadozó madarakat is.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

A Böddi-széken a legnagyobb természetvédelmi beavatkozást, a Sós-éri főcsatorna hat km-es szakaszának áthelyezését a tervek elkészülését követően kezdik meg.

MTI Fotó: Ujvári Sándor

A magyar szürke marhák biztonságosan, villanypásztorral körülvett területen legelnek, így csak távolabbról tekinthetjük meg őket.  A védett természeti területre látogatók azonban ebben az időszakban megfigyelhetik az őszi madárvonulás eseményeit, így láthatják a sokszor ezrével gyülekező vadludakat, különféle récefajokat, a sekély vízben táplálkozó partimadarakat, a levegőben csapongó, vagy a tóban álldogálva pihenő bíbiccsapatokat.

Forrás: knp.nemzetipark.gov.hu