Pajzsoscankók népes csapatai vonulnak a Dél-Alföld tájai felett

0
120 megtekintés
Pajzsoscankó nászruhában (Calidris pugnax) - Fotó: Flickr
Swing Szerelem Szulák
Ahogy melegszik az idő, úgy egyre nagyobb számban vonulnak át pajzsoscankók a Körös-Maros Nemzeti Park tájai felett. Esetenként már nászruhás hímeket is megfigyelhetünk köztük – írja a nemzeti park

Mint írják, a szalonkafélék családjába tartozó pajzsoscankó Magyarországon az egyik legnagyobb számban átvonuló partimadár. Jellemző rá az ivari kétalakúság, azaz a hímek és a tojók testméretben és színben is jelentősen eltérnek. A hímek szinte harmadával nagyobbak, s jóval színesebbek a barnás-szürkés tollazatú tojóknál. Mivel gyakran felborzolják tollaikat, ezért a régi magyar nyelvben borzas cankóknak is nevezték őket.

Pajzsoscankó hím, csinos gallérban (Calidris pugnax) – Fotó: Máté Bence – MME

Bár a pajzsoscankók nálunk csak átvonulók, s jellemzően Eurázsia északi felében költenek, a hímek már vonulás közben kezdik felölteni díszes nászruhájukat. A fehértől a narancssárgán, rozsdabarnán át a feketéig váltakozó színezetű és mintázatú tollazatuk mellett ilyenkor egy jellegzetes gallért, tollpajzsot is növesztenek a nyakuk körül. Ráadásul a csőrük és a szemük körüli terület, amit nem borít toll, bibircsókossá válik.

Pajzsoscankó nászruhában (Calidris pugnax) – Fotó: wikipedia.org

A pajzsoscankók poligám madarak. A hímek a dürgőhelyeken gyülekeznek és több tojóval is párzanak. A tojók szintén több hímet keresnek fel. Dürgéskor a hímek a nyakuk körül növesztett tollpajzsot és a fejtetőn lévő bóbitát felmeresztik, ez igen látványos jelenség. Amikor vége a nászidőszaknak, levetik a tollgallért és bibircsókjaik is visszahúzódnak. Érdekesség, hogy a pajzsoscankókra nem jellemző a helyhűség. A gyűrűzési adatokból tudják, hogy nem minden évben ugyanoda járnak fészkelni, így a populációk nagymértékben keverednek egymással.

Pajzsoscankó (Calidris pugnax) – Fotó: Lóki Csaba – MME

A pajzsoscankók százas, gyakran ezres, homogén csapatokban vonulnak, nem keverednek más fajokkal. A Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén február közepén figyelték meg az első, kisebb csapatokat. Március közepén egyedszámuk hirtelen megnövekedett, elérte az 1500-at, s várhatóan az elkövetkező napokban tovább emelkedik majd. A tavon most csupán 5 százalék körüli a vízborítás, ami ideális a partimadarak számára.

Pajzsoscankó hímek (Calidris pugnax) – Fotó: Flickr

A Csanádi pusztákon szintén gyakran látnak vonuló cankófajokat. A napokban 400 példányt számoltak, ebből 180 volt a pajzsoscankó, a többi pedig piroslábú cankó. Utóbbi költőfajként is jelen van a Körös-Maros Nemzeti Park tájain.

Piroslábú cankó (Tringa totanus) – Fotó: Flickr