Amanda Parer hatalmas felfújható műveivel próbálja felhívni a figyelmet az emberek és a természet kapcsolatára. A tasmániai művész Ausztráliában nőtt fel, ahol a nyulak nem őshonos állatok – a 18. században a telepesek vitték magukkal őket – viszont súlyos kártevőnek számítanak, hiszen túlnépesedésük komoly ökológiai problémákat okozott.
Parer óriás nyulai sötétedés után egy új dimenzióba kalauzolnak minket, a kivilágított óriások mellett az emberek apró kis sziluettnek tűnnek csak. Az erős vizuális humorral megalkotott óriások egyszerre próbálnak a művészet felé csábítani, miközben megmutatják azt a kulturális ellentmondást is, hogy a nyulak a kártevői minőségük mellett, a gyermekkor mesevilágában a szőrős, réten ugráló ártatlanság jelképei is.
Forrás: napimuveszet.reblog.hu, parerstudio, thisiscolossal.com
