Nőtt a túzokok dürgőterülete

0
168 megtekintés
túzok

Az élőhely-rekonstrukciós program keretében több mint 30 kilométernyi csatornát, árkot temettek be saját töltésük anyagával, elszállították az otthagyott vasbeton műtárgyakat, a zsilipek maradványait és a pusztában álló kerítésnek használt betonoszlopokat, szögesdrótot is. A munkálatokat a nemzeti park igazgatóság őszre és télre időzítette, amikor az a legkevésbé zavarja az élővilágot.

A Sáros-rétet korábban is fontos túzokdürgő helyként tartották számon, ahol az általában zavartalan életkörülmények mellett nagyobb madárállomány él. A területet szabdaló árkok és töltések azonban mostanáig kiváló búvóhelyet kínáltak a rókáknak és más ragadozóknak, melyek a földön fészkelő madarak fiókáit veszélyeztették. A terep elegyengetésével nemcsak a tájkép lett beláthatóbb és még inkább pusztai jellegű, hanem egy jelentős zavaró tényező szűnt meg. A táj így a túzokok számára is átláthatóbb, ezáltal biztonságosabbá vált, aminek máris érzékelhető eredménye van.

“Most tavasszal már megfigyeltünk dürgő túzokkakasokat azokon a területeken is, ahol eddig nemigen fordultak elő és ahol most földmunka történt. Ez azért is örömteli hír, mert nagyon ritka, hogy egy élőhely-rekonstrukciós program eredménye ilyen hamar, a beavatkozást követően szinte azonnal megmutatkozzon.” – mondta Dóka Richárd, a program szakmai felelőse.

A Soltszentimre melletti Sáros-rétre érdemes lesz ellátogatni az amatőr természetbúvároknak és kirándulóknak is, a projekt keretében ugyanis épült egy kb. 10 méter magas madármegfigyelő torony, ahonnan remekül belátható a táj. A tornyot nyáron adják majd át a nagyközönségnek.

A túzok mellett sok más fokozottan védett madárfaj példányai is megfigyelhetők a térségben. A torony melletti facsoportban például kék vércse telep van, de a szerencsésebbek megpillanthatnak szalakótát és kerecsensólymot is. A látogatási rend szerint autóval a csatorna mellett vezető földút szélén lehet parkolni, a kilátótól beljebb lévő terület pedig az élővilág zavarásának elkerülése érdekében gyalogosan sem látogatható.

A csaknem 120 millió forintos költséggel járó élőhely-rekonstrukciót az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának támogatásával végezte a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park
Fotók: Explorer World