Ma (augusztus 19-én) van az orangutánok világnapja, direkt erre a napra időzítve a Fővárosi Állatkert bejelentette mi lett a két hete született orangutángyerek neve. A picur a Móric nevet kapta, a szavazásra öt nap alatt több mint tizehatezer voks érkezett, és a legnépszerűbb nevet jegyezik be a nemzetközi orangután törzskönyvbe.
A voksoláson három név, a Huba, a Móric és az indonéz eredetű Wulan közül lehetett választani. Végül a Móric lett a befutó. A kis Móricot némi szerencsével már a látogatók is megnézhetik. Lia, az anyaállat szinte a teljes nyitvatartási időben látható, de mivel a kicsi szorosan hozzá bújik, Móricot attól függően lehet látni, hogy anyja merre jár, és milyen testhelyzetet vesz fel.
Augusztus 19-én a nemzetközi orangután napot (International Orangutan Day) ünneplik a világon a természetvédelem és a veszélyeztetett fajok megőrzése iránt elkötelezett emberek, közösségek, szervezetek és intézmények. Ezen a napon felhívják a nyilvánosság figyelmét ezekre a különleges emberszabásúakra, valamint azokra a tényezőkre is, amelyek a fennmaradásukat fenyegetik.
A természettudósok hagyományosan kétféle orangutánt különböztettek meg: a borneóit és a szumátrait. Ezeket korábban ugyanazon faj két alfajának tekintették, ám a szumátrai és a borneói orangutánok közötti különbségek miatt ma már a legtöbb szakember úgy véli, két különálló fajról van szó. Ráadásul a legújabb kutatási eredmények szerint az egyik szumátrai állomány annyira különbözik a többi szumátrai orangutántól, hogy ezeket az állatokat 2017 óta külön fajként tartják számon tapanuli orangután név alatt. Így ma már az orangutánok három faját különböztetjük meg.
Sajnos mind a szumátrai, mind a borneói, mind pedig a tapanuli orangutánok kritikusan veszélyeztetett állatoknak számítanak. Több oka is van a fenyegetettségüknek, ám a legfőbb veszélyeztető tényező a természetes élőhelyek pusztulása, zsugorodása, átalakulása. Különösen az egyre nagyobb kiterjedésű olajpálma ültetvények jelentenek gondot, aminek következtében sokan bojkottálják a pálmaolaj tartalmú termékeket, vagy legalábbis igyekeznek elkerülni azokat. Ennek hatására sok gyártó ma már odafigyel arra, hogy termékeiben a pálmaolajat más anyagokkal helyettesítse, s ezt természetesen fel is tüntetik a csomagoláson (mint ahogy a pálmaolaj felhasználását is fel kell tüntetni). Természetesen sok más veszélyeztető tényező is van, az éghajlatváltozástól kezdve a gyakori erdőtüzekig, vagy akár az orrvadászatig és az illegális befogásig. Emiatt sajnos mindhárom orangután faj vadonbeli állománya csökken, annak ellenére, hogy az indonéz kormány sok erőfeszítést tesz a védelmük érdekében.
A korszerű, akkreditált állatkertek is sokat tesznek az orangutánok védelméért. Egyrészt az állatok bemutatásával párhuzamosan szinte minden állatkertben kialakítanak egy olyan információs rendszert, amely a fennmaradásukat fenyegető veszélyeket is bemutatja. Másrészt azt állatkertek szaporítják is az orangutánokat, nemcsak azért, hogy az állatkerti orangutánok utánpótlását biztosítsák, hanem egyre inkább amiatt, hogy az állatkerti szaporítással is segítsenek megmenteni őket a kipusztulástól.
Ehhez persze az egyes állatkertek közötti összehangolt munkára van szükség, hogy minden állat számára megtalálják a megfelelő párt. Ezért egyrészt nemzetközi törzskönyvet tartanak fenn, amelyben minden, az állatkerti világhálózathoz csatlakozott intézmény orangutánjainak adatai megtalálhatók, és így minden állatról meg lehet mondani, hogy kicsoda, és milyen rokonságban áll a többiekkel. Emellett az egyes regionális állatkerti szakmai szervezetek olyan tenyészprogramot is életre hívtak, amelyek az orangutánok szaporítását hangolják össze nemzetközi szinten. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) tenyészprogramjait EEP néven emlegetik szakmai körökben, és minden a borneói, mind a szumátrai orangutánok esetében működik egy-egy ilyen tenyészprogram. E program részese a Fővárosi Állat- és Növénykert.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben az 1890-es évek óta foglalkoznak orangutánokkal, az elmúlt harminc évben számos alkalommal szaporítani is sikerült őket. Az Állatkertben jelenleg látható hét szumátrai orangután közül négyen budapesti születésűek, de Európa más állatkertjeiben is élnek budapesti származású orangutánok.
A legifjabb gyerkőc megszemléléséhez persze kell még egy kis szerencse. Aki csak pár percet szán az orangutánokra, akkor láthatja a kicsit, ha épp szerencséje van. Aki azonban több órát is hajlandó rászánni, szinte biztos, hogy sikerül megfigyelnie a jövevényt. Az elmúlt napokban már sokan látták az orang kisfiút, és ahogy telnek a napok és a hetek, egyre jobbak és jobbak az esélyek arra, hogy mindenki megcsodálhassa, aki szeretné.
MTI, zoobudapest
