Mit szólnál, ha 16 millió kis csigáért vehetnél egy házat?

0
7,609 megtekintés
Egy angol tréfából valóban megtette az 1800-as években, Kelet-Indiában. Az emberiség a valódi pénz megjelenése előtt ma már hihetetlennek tűnő dolgokat használt fizetőeszközként. Ezeket nevezzük Természeti pénzeknek, az egyik legismertebb a kauricsiga.

A két pénzcsiga fajtát, a Cypraea annulust aranysárga gyűrűjéről, a Cypraea monetát pedig rombusz alakjáról lehet felismerni. Mindkét faj kultúrtörténeti, gazdasági jelentőségre tett szert. Kínában már i.e. 1500-ban használták, Tibetben még a 18. században is forgalomban volt, de Bengáliában és Thaiföldön még a 19. század közepéig pénzként használták.  Az arab kereskedők révén mindkettő eljutott a közel keleti országokba és Afrikába is.

Cypraea annulus
Cypraea moneta

Nyugat-Afrikába a 19. században mintegy 75 milliárd kaurit hoztak be. A kereskedők mázsaszám vásárolták fel és adták nagy haszonnal tovább azokon a vidékeken ahol nem volt honos. Szudánban pl. 1 kauriért 1850-ben egy marék babot vagy egy csésze ivóvizet lehetett venni. Egy rabszolga a kameruni parton 1624-ben három marék (60 db) kauriba került, 1725-ben a guineai parton 80 ezerbe. Az európaiak a 20. században kezdték el betiltani a gyarmatokon, végül 1957-ben került ki teljesen a forgalomból.

Az emléke azért megmaradt, Ghána hivatalos pénzneme 1965 óta a cedi, amit az angol font helyett vezettek be. A régi 1 cedi-s érmén ott díszeleg a kis kagyló képe.