Megkezdődött a méhészszezon – Kevés repce- és akácmézre számítanak idén

0
182 megtekintés
Háziméh (Apis mellifera) iszik egy nagyszénási méhészetben. Fotó: MTI/Rosta Tibor
Swing Szerelem Szulák
Az enyhe tél és a korán jött tavasz kedvezett a méhcsaládok fejlődésének, a hosszan tartó szárazság és a március végi lehűlés miatt azonban mégis gyengébb lehet az idei repce- és akácméztermés. A koronavírus-járvány hatásai miatt viszont az elmúlt másfél hónapban fokozott érdeklődés alakult ki a magyar méz iránt a külpiacokon – írja a keddi Magyar Nemzet.

Az enyhe télnek köszönhetően az úgynevezett generációváltás – amikor elpusztulnak a téli méhek, és helyüket az új egyedek veszik át – sem hirtelen történt meg, így a méheknek is volt idejük felkészülni – mondta el a lapnak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. A szakember szerint a méhészek ennek ellenére nem lehetnek bizakodók. A március végén és április elején érkezett hidegbetörés miatt az ország számos pontján keletkezett kár a növényekben, a gyümölcsfákhoz hasonlóan a korai tavaszi fagyra érzékeny akác is megsínylette a lehűlést.

Míg az akác esetében még van remény némi termésre, a repceméz jelentős részéről már lemondhatnak a méhészek. Az aszály nagymértékben befolyásolta a virágzást. A szárazság miatt a növény nem nőtt meg, nem lettek oldalhajtásai, kevesebb virág van rajta, és a repce aszályban nem is ad nektárt. Az idén az átlagosnak mondható repcetermés ötödére számítanak a méhészek, ez körülbelül ezer tonna repcemézet jelent. Most már hiába jön meg az eső, nem várható változás, sajnos az idei év nagyon gyenge lesz a repceméz szempontjából – tudatta az OMME elnöke.

Valaczkai Tamás méhész a repce minőségét ellenőrzi Nagyszénás határában 2020. április 25-én. Kéthetes késéssel, de elkezdődött a méhek felkészítése a fő hordásnak számító akácvirágzásra. A késői fagyoknak köszönhetően idén előre láthatóan kevesebb lesz a hungarikumnak számító akácmézből. Fotó: MTI/Rosta Tibor

A koronavírus-járvány hatásai a méhészeteket sem kerülték el, ám míg a legtöbb ágazat negatív hatásokról számolt be, a mézpiacon élénkülés látszott. Bross Péter szerint az elmúlt másfél hónapban fokozott érdeklődés alakult ki a magyar méz iránt a külpiacokon, és bár a járvány kitörése utáni első napokban leállt az export, egy rövid szünet után újraindult a kivitel. Ma már zavartalanul haladnak a szállítmányok Németországba, Franciaországba és Olaszországba is. A megnövekedett kereslethez egyelőre nem társult áremelkedés, a nemzetközi piacon továbbra is olcsón cserél gazdát a méz.

Valaczkai Tamás méhész dolgozik nagyszénási méhészetében. Fotó: MTI/Rosta Tibor

A magyar méhészek optimisták, azt remélik, hogy a közeljövőben az árakon is érezhető lesz a koronavírus hatása. Bizakodásukat alátámasztja az is, hogy míg korábban nagy mennyiségben érkezett kínai méz az Európai Unióba, a hírek szerint a kikötőkben felhalmozott készletek mára kiürültek, a harmadik országból származó mézszállítmányok csak nagyon vontatottan érkeznek meg. A nagy nyugat-európai mézcsomagoló cégek pedig elgondolkodtak azon, hogy továbbra is Kínából importálják-e a mézet.

Ha csökkenne a kínai mézimport, az különösen kedvező fejleményt jelentene a teljes európai méhésztársadalomra nézve.

Ráadásul nem csupán az árak emelkednének, hanem végre az uniós piacot is meg lehetne tisztítani a kétes eredetű és minőségű méztermékektől – ismertette a napilap.

MTI, Magyar Nemzet