Magyar madarászok a picurka fülemülesitke után kutatnak Albániában

0
1 377 megtekintés
Kép: Fellner Zoltán
Swing Szerelem Szulák
Kéthetes expedícióra indulnak magyar madarászok azzal a céllal, hogy feltérképezzék Albánia megmaradt nádasait a fülemülesitke után kutatva – közölte a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület.

A 2016-os felmérések alapján Albánia fontos vonuló és telelő területe a sitkének. Mivel a balkáni költőállomány az 1980-as évekre felmorzsolódott, természetvédelmi vonatkozású akcióba kezdett az albán madártani egyesület, az Albanian Ornithological Society (AOS) és a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület (KME). Az együttműködés eredményeképp 2017 tavaszán az élőhelyek kerültek térképre, most pedig a helyszínek jelentőségét mérik fel.

Kép: juzaphoto.com

Pici, de értékes

A fülemülesitke Európában kiemelt természeti érték, a Natura 2000 program oltalma alá tartozó, úgynevezett Natura 2000 jelölő faj.

Kép: termeszettar.hu

A Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhely-típusok, közösségi jelentőségű állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását, és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.

Az egyes Natura 2000 hálózatba bevont élőhelyek kijelölésénél fontos elem, az Európai Unió számára kiemelt figyelmet érdemlő bizonyos növény- ás állatfajok jelenléte az adott területen. Ezeket a fajokat nevezzük Natura 2000 jelölő fajoknak.

Kép: enfo.agt.bme.hu

“Európai állományának számottevő része a Kárpát-medencében összpontosul, így a faj megőrzésének feladata ránk hárul”

– idézi a közlemény Németh Ákost, az expedíció vezetőjét.

Kép: Lendvai Csaba – MME

A Kárpát-medence nagy kiterjedésű mocsarainak rendkívül érdekes madara 
a fülemülesitke. Ez a mindössze 10-12 grammos tollas
számos tulajdonságában különbözik rokonaitól, a nádiposzátáktól:
az egyetlen, amelyik a telet nem a távoli Afrikában, hanem a Földközi-tenger
európai partjainál tölti. A fülemülesitke hazánkban szórványosan fészkel,
egyik legfontosabb költőhelye az izsáki Kolon-tó.
A tónál 1997 óta működő madárgyűrűző állomás ezért is választotta címermadarául.

Kép: allatismerteto.eu

Más fajokat is véd az apró madár

Németh Ákos összegzése szerint a gyorsan fejlődő turizmus veszéllyel fenyegetheti a vonuló fajok számára nélkülözhetetlen tengerparti nádasokat. A fülemülesitke mint “ernyő faj” jelenléte egyértelműen jelzi egy-egy terület jelentőségét. Tehát a vizes-nádas élőhelyhez kötött vonuló és ott élő fajok számára a fülemülesitke miatt védelmet élvező nádasok megléte elengedhetetlen.

Azokat a fajokat, amelyek megóvása, illetve élőhelyük védelme által más fajok védelme is megvalósul, esernyő fajoknak (umbrella species) nevezzük. Az esernyő fajnak kiválasztott állat minimális területigénye akkora kell legyen, hogy a közösség többi tagját is magába foglalja. Az esernyőfajok jól ismert biológiával és könnyen vizsgálhatósággal kell rendelkezzenek (egyszerűen megfigyelhetőnek vagy könnyen mintavételezhetőnek kell lenniük). Ilyen esernyő faj például a farkas, a medve és a tigris.

A madarászok célja, hogy ezek a kiemelt élőhelyek eredményeiknek köszönhetően bekerüljenek a Natura 2000-es hálózatba – olvasható a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület közleményében.

Forrás: MTI