Legyen március 10 a Beporzók Napja!

0
1 381 megtekintés
Kép: beporzoknapja.hu
Swing Szerelem Szulák
Mindennapi betevő falatunk egy harmadához beporzó rovarokra van szükségünk. Az ELTE természettudományi karáról induló új kezdeményezés a beporzó állatok szorgos munkájának ünneplésére és segítésére szólítja fel a társadalmunkat.

A Beporzók Napja egy új természetvédelmi jeles nap, hasonló a már nemzetközileg elfogadott Föld napjához. Az előbbi szerény, ám annál lelkesebb kezdeményezés az ELTE Természettudományi Karának Tudománykommunikáció szakáról indult.
A mozgalom idén, Kárpát-medence szerte, különböző intézmények bevonásával szeretné mondanivalóját minél több emberhez eljuttatni.

Miért szenteljünk egy természetvédelmi jeles napot a beporzóknak?

  • Évi 46 000 milliárd forintra becsülték a Földön a beporzók által elvégzett éves munkát.

  • Az elmúlt években méhek tömege tűnt el a Föld színéről. Olyannyira, hogy Kínában kézzel porozzák be a virágokat, Angliában a beporzás érdekében mezőgazdászok dobozban árulják a poszméheket, és az Amerikai Egyesült Államok milliárdokat költ évente a termesztett növények beporzására.

A mezőgazdaságban használt vegyszerek és hatalmas monokultúrák, illetve a globális klímaváltozás együttesen járul hozzá a házi- és vadméhek és a többi beporzó állat óriási pusztulásához. Ezek a tények pedig minden embert érintenek szerte a világon.

Beporzók nélkül nem csak gyümölcseink, zöldségeink, élvezeti cikkeink nem lesznek, hisz az állati takarmányok egy része, a ruházat alapvető anyaga a pamut is mind rovarbeporzású növényből származik.

A veszélyeztetett rovarvilág pedig ennél is alapvetőbben szükséges ahhoz, hogy a Földön emberhez méltó életet éljünk.

A cél, hogy minél több emberben tudatosodjon, mennyire változatosak – és sérülékenyek – az evolúció során állatok és növények közt kialakult beporzó kapcsolatok. A beporzás legfontosabb résztvevői a méhalkatúak csoportjának fajai, melyeknek csupán egyike a közismert háziméh (méhek, lepkék, darazsak, legyek, sőt még a denevérek is). Ez a rendszertani csoport közel húszezer méhfajt tartalmaz. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy lényegesen kisebb ott a terméshozam, ahol a vadon élő beporzó rovarok is megfogyatkoztak. A háziméh nem pótolja őket.

A beporzó rovarok (főként a méhek) tömeges pusztulása minden embert egyaránt érintő probléma. A program arra hívja fel a figyelmet, hogy bármennyire is kicsinek érzi magát az ember a globális problémákkal szemben, segíteni tud a helyzeten. Például rovarbarát kert kialakításával, rovarhotelek, méhecskebölcsők építésével saját otthonában is.

Egy rovarhotel – Kép: lakaskultura.hu

A projekt kezdeményezői magánemberek

Györfy Borbála – az ELTE TTK Tudománykommunikáció mesterszakos hallgatója. Ökológus diplomáját a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerezte. Olyan kommunikációs csatorna megteremtését tűzte ki céljául, mely a természetvédelmi szakemberek és a mindennapi emberek közti szakadék áthidalására szolgál, egy közös cél elérésének reményében.
Dr. Vásárhelyi Tamás – biológus, a Magyar Természettudományi Múzeum muzeológusa, az ELTE TTK címzetes docense. Évtizedek óta környezeti nevelő, tudományos ismeretterjesztő.
Januárban közreadott kezdeményezésünket az államigazgatás, a tudományos élet és a civil szervezetek, valamint közoktatási intérmények és magánszemélyek részéről sokan támogatják.

A Beprozók napja csak a természetvédelmi munka kezdetét jelöli, az állatok segítése legalább tavaszi-nyári folyamatos figyelmet kíván. Nyilván, a szervezők előtt ott lebeg az a remény, hogy a széleskörű társadalmi elfogadottságnak meglesz a hatása a szakmai, termelői, hatósági szinteken is. Egyelőre a kezdeményezés a civil illetve tudományos szférát mozgósította. Jövőbeni bejegyzésére, hivatalossá tételére, még szélesebb elfogadottságára igyekszünk.

További információk:
www.beporzoknapja.hufacebook.com/beporzoknapja

Forrás: Györfy Borbála és Vásárhelyi Tamás – sajtóközlemény ELTE TTK