Az utód jelenleg másfél hónapos; a kicsit a szülei eddig olyan elszántan óvták és védelmezték, hogy a gondozók nem tudták megközelíteni. Magyarországon ez az első fogságban született karvalykeselyű.

Az impozáns megjelenésű állatok a közepes termetű keselyűfélékhez tartoznak, szárnyfesztávolságuk 220-240 centiméter. Az Afrika trópusi vidékein élő madarak a természetben kizárólag nagyobb állatok tetemével táplálkoznak, így mindennapi életük függ a patás állatok vonulási útvonalától. Az élelemszerzés érdekében sokszor akár napi 150 kilométert is megtehetnek.

A fajt a levegő bajnokainak nevezik, általában hatezer méter körüli magasságban szoktak tartózkodni, de megfigyelték már 11 ezer méteren is. Erre azért képesek, mert a vérükben a hemoglobin olyan különleges változata található, mely erősebben kötődik az oxigénhez, így a kis légköri nyomás ellenére képes a szükséges mennyiség megkötésére.

 

Nyíregyháza, 2016. május 4. A karvalykeselyû (Gyps rueppellii) tojó elrepül héthetes fiókájától a Nyíregyházi Állatparkban 2016. május 4-én. A kritikusan veszélyeztetett keselyûfaj szülei az országban elõször Nyíregyházán szaporodtak, és a ragadozókra jellemzõen eddig életük árán is védelmezték fiókájukat, amihez most engedték elõször közel az állatpark munkatársait. MTI Fotó: Balázs Attila

Nyíregyháza, 2016. május 4.
A karvalykeselyû (Gyps rueppellii) tojó elrepül héthetes fiókájától a Nyíregyházi Állatparkban 2016. május 4-én. A kritikusan veszélyeztetett keselyûfaj szülei az országban elõször Nyíregyházán szaporodtak, és a ragadozókra jellemzõen eddig életük árán is védelmezték fiókájukat, amihez most engedték elõször közel az állatpark munkatársait.
MTI Fotó: Balázs Attila

A keselyűk tetemkeresési módszerét és a megtalált dög körüli csoportos megjelenését korábban rendkívül jó a szaglásukra vezették vissza, sőt, egyes népcsoportok egyenesen telepatikus képességeket tulajdonítottak nekik. Valójában azonban az óvilági keselyűk a táplálék megtalálásában a látásukra hagyatkoznak: amint egyik fajtársuk meglát egy tetemet, elkezd egyre alacsonyabban körözni körülötte, amit a többiek észrevesznek és követik. Nagyobb tömegben egy nagytestű állat maradványait akár húsz perc alatt képesek eltakarítani: elsőként a belsőségeket, majd a húst, a bőrt és végül a kisebb csontokat fogyasztják el.

Az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) először 2007-ben sorolta be fenyegetett kategóriába, majd 2012-2014 között veszélyeztetettnek nyilvánították. Mivel állományuk napjainkban is folyamatosan csökken élőhelyeik elvesztése, illegális kereskedelmük és a megmérgezett táplálékállataik okozta pusztulásaik miatt, 2015 óta kritikusan veszélyeztetett fajjá váltak.

Forrás: MTI
MTI Fotók: Balázs Attila

Tweet about this on TwitterGoogle+Pin on PinterestShare on Facebook
Előző Hihetetlen, ahogy ez a kutyus megnyugtatja a síró kisbabát
Következő Azonosították a labradorok elhízásáért felelős génmutációt

Érdekelhet ez is

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás