Kamerák segítségével vizsgálják a vadmacskákat

0
183 megtekintés
Swing Szerelem Szulák
A folyamatosan működő vadfigyelő kamerák kihelyezésével megkezdődött a Budakeszi Vadaspark, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő szakmai együttműködésében létrejött Vadmacska Fajmegőrzési Program gyakorlati megvalósítása. A rejtőzködő életmódot élő kisragadozó a korábban már ismert előfordulási helyeken túl felbukkant a főváros környéki, leglátogatottabb erdőkben is, ezért a program kiemelt figyelmet fordít a Pilisi Parkerdő területén élő vadmacska-populáció élőhelyeinek, szaporodási feltételeinek és génállományának részletes vizsgálatára és monitorozására. 

A vadmacska (Felis silvestris) Európában, Ázsiában és Afrikában is jelen lévő faj, a Kárpát-medencében és a hazai erdőkben az európai vadmacska alfaj (Felis silvestris silvestris) éli rejtőzködő életét.

Bár a vadmacska állomány hazai nagyságát vizsgáló legelső, 1987-es felmérés óta az állat elterjedésében csökkenést figyeltek meg, a faj néhány egyede felbukkant a Budai-hegység erdeiben, amely arra enged következtetni, hogy a Pilisi Parkerdő nagy látogatottságú területén is élhetnek fajtiszta vadmacskák, tehát megvalósítható az ember és a vadmacska együttélése.

Budakeszi Vadaspark, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt.  2021 márciusában együttműködési megállapodást kötött, amellyel elindult Vadmacska Fajmegőrzési Program. A partnerség célja a főváros közelében, a Pilisben, a Budai-hegyekben és Visegrádi-hegységben élő, genetikailag tisztavérű vadmacskák és a hibridek arányának megismerése, élőhelyük és viselkedésük pontos feltérképezése, hosszú távon pedig a fajmegőrzés.

Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese a program első szakmai lépése kapcsán elmondta: a Pilisi Parkerdő által kezelt erdőkben a természetközeli erdőgazdálkodással létrejött élőhelyi sokszínűség kifejezetten kedvező az erdei ökoszisztémában fontos szerepet betöltő vadmacskának. A megfelelő körülmények pozitív hatását azonban rontja a jelentős mértékű hibridizáció – a vad- és a házimacska keveredése – amely jelenleg a legnagyobb veszély a faj fennmaradására.

A Vadmacska Fajmegőrzési Program keretében szakemberek idén ősszel kihelyezett vadkamerák segítségével vizsgálják a Pilisben, a Visegrádi-hegységben és a Budai-hegyekben élő vadmacska populáció nagyságát és a hibridizáció mértékét. A vadmacskák jelenlétének igazolásán túl a program első lépései közé tartozik a genetikai vizsgálathoz szükséges minták gyűjtése is.

Dr. Hegyi Zoltán, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre felhívta a figyelmet arra, hogy a vadmacska Európa egyik legkevésbé ismert és legveszélyeztetettebb ragadozója, amely Magyarországon 1974 óta védett. A korábbi kutatások alapján a vadmacska-élőhelyek száma viszonylag alacsony Magyarországon: az Északi- és a Dunántúli-középhegység középső részei, Belső-Somogy, a Dráva ártéri erdős területei, a Körösök vidéke és a Tisza ártéri területei, így a kutatás egyik fő kérdése, hogy a közelmúlt észlelései alapján a Pilisben, a Visegrádi és a

 Budai-hegységben igazolható-e a faj jelenléte.

Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark igazgatója kiemelte: az erdőgazdálkodó Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a szemléletformálással, az erdő őshonos állatainak bemutatásával foglalkozó Budakeszi Vadaspark összefogása és együttműködése egy faj fennmaradása érdekében úttörő kezdeményezés, mert a három szervezet együttműködésével rendelkezésre áll a téma minden területét átfogó tudásbázis.

A fajmegőrzés alapfeltételeinek vizsgálatát követően sor kerülhet a zárt térben, de természetközeli élőhelyen nevelt, genetikailag fajtiszta vadmacskák visszavadítására is a Belső-Pilis területén, a vadon élő állomány gyarapítása és a hazai élővilág sokszínűségének megtartása érdekében.

Forrás: Budakeszi Vadaspark

Kiemelt kép: Budakeszi vadaspark